![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
A júniusi impaktákban Ablonczy Balázs történésszel (MTA-BTK, Történettudományi Intézet, „Trianon100” Lendület Kutatócsoport), a Trianon legendák és a Visszatért Erdély című könyvek szerzőjével beszélgetünk a turanizmus ideológiájáról és történetéről, illetve kicsit arról is, hogy mire tanít minket a „keleti nyitás” gondolatának ez az eredeti verziója.
Ellentétben a Nyugaton divatos orientalizmussal, amelyet Edward Said 1978-as alapművében posztkolonialista ideológiaként ír le, a magyar orientalizmus, ismertebb nevén turanizmus, központi motívuma (Staud Géza megfogalmazásában): „a keleti őshaza a magyar orientalizmusnak uralkodó képzete”. A 20. sz. elején népszerű ideológia, még ha voltak is itthon gazdasági megfontolásai, imperialisztikus motívumai, elsősorban a keleti rokon népek keresésére koncentrált.
A Turán, mint az Irántól északra elterülő terület, politikai fogalma 1839-ben jelenik meg a magyar politikai irodalomban, Pulszky Ferencnek köszönhetően, majd Ipolyi Arnold „Magyar mythológiájában” válik részletesebben körülírttá (ebből a műből ered a „turáni átok” fogalma is). A turanizmus ideológiaként való felfutásában szerepe lehetett annak is, hogy ekkortájt jött el az ún. makronacionalizmusok kora, amely Európában a pán-germanizmus, pán-szlávizmus térnyerésével járt együtt.
Baráthosi-Balogh Benedek székely világutazó beszámolója finn és észt utazásairól. (Forrás: nyest.hu)
Kezdetekben a turanizmus egy sokkal színesebb ideológia együttes volt, mint ahogy azt ma gondoljuk, hiszen 1945-ig nem hogy nem zárta ki a finnugor rokonságot, de a Turáni Társaság számos tagja radikális finn-ugrista volt. Csak 1945 után, amikor számos tagjuk száműzetésbe kényszerült, itthon pedig a „turáni” jelző negatív konnotációt kapott, jelenik meg az a gondolat, hogy a finnugrizmus a Habsburgok, majd a szovjetek által „ránkerőltetett eszmerendszer”. Ennek az ellentétnek a kialakulásában fontos szerepe van a korabeli nyelvészeti „ugor-török háborúnak”.
A magyar nyelv eredetéről szóló vita Vámbéry Ármin és hívei, valamint a Budenz József köré csoportosuló nyelvészek közt zajlott, a széles nyilvánosság előtt és végül az utóbbiak győzelmével végződött. Ez után azonban az 1872-ben megalakult kolozsvári egyetem egy Budapesttől távoli „turanista fészekként” működött. Legjelesebb képviselői közt volt Márki Sándor történész-ideológus, aki igyekezett a tatárjárást és török hódoltságot is turanista szempontból megközelíteni: ebben az olvasatban a „turáni testvérek” érkeztek Magyarországra, akik velünk akarták Európát meghódítani, de mi (német befolyás alatt) rossz oldalra álltunk.
444!
