Özlem Cekic az első muzulmán nő, akit beválasztottak a koppenhágai parlamentbe. Az exképviselő évek óta járja az országot, hogy felkeresse azokat, akik származása miatt gyűlölködő üzenetekkel bombázzák.
– Gyűlölök mindent, amit a fajtád képvisel. Muzulmánok nélküli világban akarunk élni. Egy békés világban, ahol ti disznók nem teszitek tönkre az értékeinket… te, undorító féreg.
– Kedves Uram, sajnálattal olvastam az e-mailjét. Nem ismerem önt, ön pedig nem ismer engem. Mi lenne, ha meginnánk egy kávét az otthonában.
– Rendben. Csütörtökön vagy pénteken ráér?
A már-már abszurdnak tűnő levelezés után a találkozó létrejött Özlem Cekic, Dánia első muzulmán női parlamenti képviselője, valamint a gyűlölködő e-mailt küldő, projektmenedzserként dolgozó Stefan között. A találkozót megörökítette a BBC is, ám Cekicnek közel sem ez volt az első ilyen élménye: ahogy azt a Népszavának elmesélte, 7 éve járja az országot, hogy találkozzon azokkal, akik származása miatt gyűlölködő üzenetekkel bombázzák.
„Akkor kezdtem ilyen e-maileket kapni, amikor beválasztottak a parlamentbe. Miután egy-egy felszólalás után visszatértem az irodámba, mindig várt rám egy-két üzenet. Akkoriban kitöröltem őket, mert azt gondoltam: ők nem értenek meg engem, én pedig őket, így nincs miről tárgyalnunk” – meséli a Törökországban született, kurd származású Cekic lapunknak. A hozzáállása akkor változott meg, amikor egy szélsőjobboldali férfi 8 hónapon át zaklatta, míg a rendőrség közbe nem lépett. „Paranoiás lettem, folyton azt hittem, hogy követ. Rettenetesen féltem, napi 10-20 akalommal hívogatott telefonon, meg voltam győződve róla, hogy figyeli a családomat… A fiam egy nap megkérdezte: Anya, miért utál téged ez az ember, ha nem is ismer?” – idézi fel a történetet, amelyet akkoriban elmesélt egy közeli barátjának. Ő adta az ötletet: mi lenne, ha találkozna az őt utálókkal? Talán megtudná, hogy mi a gyűlöletük forrása.
Forrás: nepszava.hu