Ismerkedjünk meg a magyarországi muszlimok hétköznapjaival – ne csak a hírekből!

Ambivalens érzésekkel érkeztem a Sétaműhely szervezésében megrendezett „Köztünk élő muszlimok” című eseményre. Nem a téma miatt voltak vegyes érzéseim, hiszen már hónapok óta terveztem, hogy részt veszek ezen az emberközeli sétán, talán inkább az esemény 4 órásra hirdetett időtartama ébresztett bennem kérdéseket.

Mivel tudjuk majd tartalmasan kitölteni a meghirdetett 4 órát? Mennyire ismerhetem meg valóban a köztünk élő muszlimokat? Lesz-e lehetőség kérdezni a séta alkalmával vagy csak olyan lesz, mintha beültem volna egy előadásra? Ki veszi – rajtam kívül – a bátorságot napjaink politikai forrongásában, hogy egy ilyen témájú programra eljöjjön, s ki vállalja, hogy tapasztalati úton is ismereteket szerezzen a sokszor visszás képet mutató mindennapi hírekkel szemben? Kicsit az is aggasztott, hogy – bár magamat nem tartom se lustának, se edzetlennek – miként fogom fizikailag bírni ezt a hosszú sétát. Nos, a séta végeztével minden aggodalmam szertefoszlott, és kérdéseimre is megnyugtató válaszokat kaptam.

Gárdonyi tér

Az esemény kiindulási helyszíne az újbudai, XI. kerületi Gárdonyi tér. Az ősz talán utolsó meleg napján egyedül álldogálok Gárdonyi Géza szobránál, miközben szikrázó napsütés világítja meg a lehulló színes faleveleket. Azon morfondírozok, milyen véletlen (?) egybeesés, hogy sétánk épp az Egri csillagok írójának emlékhelyétől indul. Aztán hirtelen, szinte egyszerre érkezik meg minden résztvevő. Talán 20-an lehetünk: párok, idősebb hölgyek, egy fiatalember, és még egy 4 fős család is felbukkan, akik 10-12 éves lányaikat is magukkal hozták. Túravezetőnk,az iszlámkutató és afrikanista dr. Kármán Marianna is hamarosan befut, és a gyors regisztrálást követően megkezdjük sétánkat.

Első állomásunk rögtön a tér sarkán, a Hadik kávézó épületének túloldalán van, melynek falán az építész Gerlóczy Gedeonnak állítanak emléket. A márványlap felett, a festőzseni, Csontváry Kosztka Tivadar emléktáblája látható. Sok érdekes információval gazdagodunk: megtudjuk, hogyan is kapcsolódik a téren álló hétköznapi fenyőnek kinéző növény Csontváryhoz és az orientalizmushoz.

Darussalam mecset

Továbbindulunk, majd az úton átkelve egy hosszú lépcsősorhoz érünk, mely a Bartók Béla utcai lakásmecsetbe vezet. Az épületben Almásy László gróf lakott, kinek kalandos életét – többek között – Az angol beteg című film is bemutatta. Emlékét márványtábla őrzi az épület falán. Némi izgalmat látok az arcokon, hogy s miként kell majd viselkedni e helyen, vezetőnk azonban megnyugtat mindenkit: nem történik semmi rendkívüli majd, pusztán arra kér minket, hogy cipőnkből bújjunk ki, mielőtt az imahelyre belépünk. Ruházatunk az évszaknak megfelelő, kendőt nem kell kötnünk. Imahelyen vagyunk, így nem illendő (és nem is engedélyezett) a kivágott, túl rövid öltözet – s ha belegondolunk: templomba és más vallási helyre se így járunk.

A mecset egyébként rendkívül puritán berendezésű: szőnyeg, néhány Korán egy polcon, egy digitális óra, valamint a szószék, melyet arabul minbárnak neveznek.

Miközben datolyát eszegetünk és teát kortyolunk a süppedős szőnyegen, megismerjük Mariann történetét is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–arab szakán és Kuvaitban tanult, a Magyar Afrika Társaság tagja, szakterülete az iszlám Afrikában. 2002-ben lett muszlim, 3 gyermek édesanyja, hobbija a nyelvtanulás: közel 15 nyelvet ismer. Közvetlenül és humorral vezet be minket az iszlám világába. Megtudjuk, hogy török jövevényszavaink egy része a honfoglalás idejéből, másik része pedig a hódoltság korszakából eredetezhető. I. László király 1092-ben kiadott I. törvénykönyvében határozatot hozott a megkeresztelt izmaeliták (a középkori muszlimok összefoglaló neve) áttelepítéséről, hogy megakadályozzák visszatérésüket az iszlámra.  Több mint 800 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az iszlámot felvehető vallásként ismerjék el – erre 1916-ban került sor.

Megismerjük az iszlám 6 alaptételét: 1. hit Istenben, 2. hit az angyalokban, 3. hit a kinyilatkoztatásokban, 4. hit a prófétákban, 5. hit az utolsó ítéletben, 6. hit az elrendelésben. Megtudjuk mi az az 5 pillér, amelyen az iszlám nyugszik: 1. tanúságtétel, 2. ima, 3. szegények megsegítése, 4. ramadáni böjt, 5. zarándoklat.

De hogy lesz valakiből muszlim? Ez leginkább kétféleképpen valósulhat meg: vagy annak születik valaki (itt az apai öröklés a fontos, tehát ha az édesapa muszlim, akkor a gyermek is az lesz), vagy „betért” lesz. A „betérés”, az „áttérés” és a vallás felvétele „tanúságtétellel” történik. Nincs szertartás, nincs egyház, amelynek ezt jóvá kellene hagynia, távolról szemlélve az eljárás igazán egyszerűnek tűnik. Két muszlim tanú jelenlétében ki kell jelenteni, hogy: „nincs más isten, csak az Egyetlen Igaz Isten, és Mohamed az Ő prófétája”. Sokakban felmerülhet: tényleg „csak” ennyi? Gyakorlatban: igen. Azonban meggyőződés és valós szándék nélkül az egész mit sem ér.

Ülök a szőnyegen, és a bennem is megfogalmazódott kérdés visszhangzik a hátsó sorokból: van-e valamilyen jelentősége a szőnyeg érdekes mintázatának? Megtudjuk: épp Mekka, Ka’ba felé mutatnak a vonalak, azt az irányt jelölik, amely felé arccal fordulva imádkoznak a hívők napjában ötször. A falon lévő digitális kijelzőre pillantok: 5-nél több időpontot mutat. Vajon miért? Tudnunk kell, hogy az imaidők a nap állásának megfelelően naprólnapra változnak. Ittjártunkkor az alábbi imaidők álltak a kijelzőn:

Az 5 ima időpontja: hajnalhasadáskor, délben, délután, napnyugtakor és este. A kijelzőn látható shrouk felirat a napfelkeltét jelöli – az időpontot, míg a hajnali ima elvégezhető. Mi történik azonban, ha a hívő nem épp 5:31-kor végzi el hajnali imáját? Gyakorlatilag semmi. Ez mindenkinek a lelkiismeretére van bízva. Törekedni kell rá, hogy az adott időpontban elvégezhessék az imát, ha azonban valami olyan történik, ami miatt ezt nem tudják kivitelezni, akkor a következő imaidőpontig ezt még meg tudják tenni.

Ebben a mecsetben a nők rózsaszín függönnyel elfátyolozott galérián imádkozhatnak, a nagyobb mecsetekben pedig külön helyiség van számukra kialakítva, illetve ha mégis egy helyen imádkoznak, akkor a férfiak mögött helyezkednek el. Ennek igazából praktikus okai vannak: mindenki tudjon az imára, az imádkozásra figyelni, s ne vonja el figyelmét más. S hogy ez a napi ötszöri 5-10 perces ima soknak tűnik-e vagy sem – döntse el mindenki maga. Muszlimok között is van, aki gyakrabban, van, aki ritkábban jár mecsetbe, s vannak, akik csak a 2 nagy ünnep (ramadán és áldozati ünnep) kapcsán látogatnak el a mecsetbe – hasonlóképpen mint sokan a keresztényeknél is: húsvétkor és karácsonykor.

Ezenkívül hallunk még további alappillérekről: a szegények megsegítéséről, a ramadáni böjtről, mely ünnepkörről itt a Türkinfo hasábjain is már többször hírt adtunk, pl.: itt, itt vagy itt, illetve a zarándoklat fontosságáról. A zakát (szegények megsegítése) lehet pénzbeli és dologi jellegű is – kinek-kinek lehetőségeihez mérten. Érdekes tényre figyelek fel, mikor megtudjuk, hogy a törökországi többmilliós menekülttáborok nagy részét is ilyen adományokból tartják fenn.

Halal (Helal)

Most, hogy megpihentünk és értékes információkkal gazdagodtunk, újra útra kelünk. A Karinthy utcán sétálunk, míg elérünk a szír csemegéshez, ahol a halal (helal) étkezés szabályait ismerhetjük meg. Korábban, amikor hallottam ezt a szót, nem értettem… De hogy megértsük – távolabbról kell indulnunk. Az iszlám szabályai alapvetően szent könyvük, a Korán előírásain nyugszanak – ahogy a keresztényeknél a Biblián. Másodlagos jogforrásaik a hadíszok, mely Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye. Az iszlám legtöbb irányzatában az isteni kinyilatkoztatás hiteles forrásának tartják, a Koránt követően.

Arra a kérdésre tehát például, hogy lehet-e az iszlám szerint dohányozni, a fenti jogforrásokban kell keresni a választ. A Koránban a halal a haram (azaz tiltott) ellentéte. Az iszlám jogtudományban ez a kettős elv egy bonyolultabb rendszerré fejlődött, amelynek neve „az öt döntés”: kötelező, ajánlott, közömbös, kifogásolható és tiltott. Az iszlám jogtudósok véleménye eltérő arról, hogy a halal ezekből az első hármat, vagy az első négyet fedi le. Tehát, amit nem tilt a Korán, az nem haram. Mivel a dohányzást nem tiltja az elsődleges jogforrás, így nem „büntethető” érte senki.

Na de térjünk vissza a halal étkezéshez. A muszlimok sertéshús kivételével mindent ehetnek, illetve már magának az állatvágásnak is úgy kell történnie, hogy eközben az állatot meg kell nyugtatni, Allahnak kell felajánlani, és a vágás során teljesen ki kell véreztetni. Az élelmiszerek alkoholt nem tartalmazhatnak. Mariann elmondja, hogy kezdetben kisebb nehézségbe ütközött, hogy gyermekei számára halal étkezést biztosítsanak a közintézményekben, ma már azonban, amikor oly sokféle étrendre (gluténmentes, vegetáriánus, tejmentes) vannak felkészülve az óvodák és az iskolák, minden gördülékenyebben működik.

Ezen a helyszínen egy másik téma is szóba kerül: valójában mennyi muszlim él a világon és ezen belül Magyarországon. A vallások megoszlását az alábbi ábra szemlélteti (forrás: Wikipedia):

A világon ma közel 1,5 milliárd ember vallja magát muszlimnak. Magyarországon nehéz meghatározni számukat. Vagy a KSH adataira támaszkodunk, mely azon mutatókon nyugszik, hogy hány fő érkezett iszlám kultúrájú országból – ez alapján 40 ezer főt számlálnánk –, avagy megnézzük, hogy a két iszlám ünnep alkalmával mennyien jelennek meg a mecsetekben (kb. 5000 fő). Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a vallás iránti érdeklődés során sokan titkolják valódi hovatartozásukat – tartva a meghurcoltatástól, a támadásoktól és munkájuk elvesztésétől. A valós számok valószínűleg e 2 érték között mozoghatnak: kb. 10 000 gyakorló muszlim van ma Magyarországon. Az itt élők egy része a ’80-as évek előtt érkezett ide tanulni, majd értelmiségiként itt telepedett le, itt alapított családot. A Magyarországon élő muszlimák (iszlám vallású nők) 70-80%-a magyar állampolgárságú nő, akik vagy házasság kapcsán, vagy az iszlám hitre egyedülállóként való át-/betérés révén váltak muszlimmá. A fennmaradó 20-30% muszlim nő született muszlim, többnyire férjükkel, családjukkal érkeztek Magyarországra.

Ahogy haladunk utolsó állomásunk felé, a túrában résztvevőket kérdezgetem, milyen indíttatásból jöttek el erre a rendhagyó sétára. Megtudom, hogy az idősebb hölgyek Tatabányáról érkeztek, sőt van, aki Szolnokról jött, s már több hasonló eseményen is részt vettek, a fiatalember belsőépítészként vallási épületeket tanulmányoz, egy pár hölgy tagja barátaitól születésnapi ajándékként kapta a sétajegyet, többeket pedig pusztán a kíváncsiság vagy az érdekesnek ígérkező program hajtott.

Budapest mecset     

A Fehérvári út egyik sarkán álló mecset modern épülete még mindig nem hasonlít a képzeletünkben élő kupolás építményekre, ugyanakkor a bejáraton belépve már rögtön az iszlám ismertetőjegyeivel találkozunk. Ismét megilletődve álldogálunk, míg mellettünk sietve haladnak el fejkendős hölgyek és gyerekek – a déli imára érkeztek. Felsétálunk az emeletre, ahol a cipőnkből kibújva azokat egy erre a célra kialakított polcra helyezzük. Külön bejárat van férfiaknak és nőknek, és a két tér egy központi helyen egyesül.

Míg várunk, hogy a déli ima szemlélői lehessünk, Mariann az imát megelőző kötelező tisztálkodási szertartás ismertetésébe kezd. A rituális tisztálkodást (wudu) minden ima előtt el kell végezni, mert az imákat csak vallásilag tisztán lehet véghezvinni.

Megismerkedünk a kendők sokrétegűségével, az öltözködési előírásokkal, s megtudjuk, mi a test takarásának elsődleges célja: senki ne keressen a testével kapcsolatot, ne a külsőségek legyenek fontosak.

Végre eljön az ima ideje: megszólal a müezzin imára hívó hangja, és a vallási vezető, az imám előtt felsorakozott férfiak, valamint a mögöttük hátrébb, távolabb álló nők a Ka’ba irányába fordulva Allahu Akbar (Allah a leghatalmasabb) kezdetű sor kimondásával elkezdődik az imádkozás. A déli ima ideje akkor kezdődik, amikor a Nap elhagyja a zenitet és addig tart, amíg az árnyék hossza el nem éri az árnyékadó test hosszát (4 rakából áll).

Mindeközben befutnak a késve érkezők, a férfiak beállnak a sorba, és pótolják a kihagyott részeket. A nők arcát figyelem, elmélyülten és hittel áthatottan hajlonganak. Kisgyerekek szaladgálnak, de sem ők, sem mi, külső szemlélődők, sem a véletlenül megcsörrenő telefon hangja nem zavarja meg őket. Az ima mindössze 10 percig tart, aztán mindenki megy az útjára. Bár az imát nem videóztam le, aki mégis kíváncsi rá, az alábbi linken megtekinthet egy hasonlót:

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke lép társaságunkhoz, hogy ő is információkkal lásson el minket. Tudnunk kell, hogy az iszlámnak nincs amolyan gyűjtőszervezeti felépítése, mint a keresztényeknél (pápa/püspök/bíboros), tehát nincs „egyházuk”.

Beszél a legfontosabb mecsetekről, a gyerekek vallási neveléséről, melynek során megtudjuk, hogy 7 éves korukig a gyerekek szabadon szaladgálhatnak a mecsetben, nincsenek „imára kötelezve”, a 7 és 10 év közöttieket egyre inkább kezdik bevonni, majd a szellemi érettség elérését követően (10 éves koruk után) már elvárt részvételük a vallási életben és közösségben.

Távozásunkkor még megtekintjük a tisztálkodási helyiséget, majd többen búcsúzkodni kezdenek.

Hamar elröpült a 4 óra, és úgy gondolom, ezt a beszélgetést akár a végtelenségig lehetne folytatni.

Örülök, hogy eljöttem erre a szombat délelőtti programra! Amellett, hogy interaktív volt, és az út során folyamatosan lehetett kérdezni, valóban bepillanthattunk muszlim társaink érdekes és színes életébe.

A sétát jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki nemcsak a hírekből szeretne a muszlimokról és az iszlámról tájékozódni, hanem veszi a fáradságot, hogy empirikus módon, saját megtapasztalása révén informálódjon arról: mi az iszlám, és kik a köztünk élő muszlimok?

Lukács Eszter – Türkinfo