„Európa legbátrabb asszonya” Isztambulban

Székelyné Németh Mária magyar főkonzul meghívására R. Várkonyi Ágnes Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya” című török–magyar nyelvű életrajzi kötetének bemutatója a tavasz eleji napokban, március 24-én lesz Isztambulban. A könyv a közelmúltban jelent meg, a Magyar–Török Baráti Társaság gondozásában.

Az előzményekről — kérdésünkre — a kötet szerkesztője, F. Tóth Tibor a következőket mondta:  Az elmúlt mintegy két évtizedben többször is megfordultam Törökországban. Előbb egyszerű turistaként, majd később a Magyar–Török Baráti Társaság tagja, majd alelnökeként. Törökországi útjaim során — a török föld egyre alaposabb megismerésével párhuzamosan mindig időt szakítottam arra, hogy a velem együtt utazó barátaimmal felkeressük a magyar történelemhez, történelmi személyekhez kapcsolódó egyik-másik helyszínt is. Néhány látogatás apropója valamilyen évforduló volt, csak a legfontosabbakat említve: 1998-ban az 1948–49-es magyar forradalom és szabadságharc kezdetének 150. évfordulójának megünneplése Kütahyában és az isztambuli Feriköy és Haydarpasa temetőben nyugvó magyar emigráns, volt honvédtisztek sírjainál; 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójának megünneplése Tekirdağban/Rodostóban; 2005-ben Thököly Imre halálának 300. évfordulójának megünneplése Kocaeliben/İzmitben. Minden alkalommal emléktáblát is elhelyeztünk. Rodostóban a Rákóczi-szobor talapzatán a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, Kütahyában a Kossuth-szobor talapzatán és az isztambuli temetőkben a sírok közelében a Magyar Tudományos Akadémiával, İzmitben a Thököly-emlékmű talapzatán Kocaeli Nagyváros Önkormányzatával és a Magyar Tudományos Akadémiával közösen. A különböző ünnepségek során török barátaink rendre felvetették, hogy mind a kütahyai Kossuth Múzeumba, mind a rodostói Rákóczi Emlékmúzeumba látogatók ismertető kiadványokat keresnek, de mi magyarok nem fordítunk figyelmet erre. Az ott megforduló magyar állami vezetők, politikusok különböző ígérteket tettek már, de sajnos nem tartották be azokat. Török barátaink jogos panaszai alapján határoztam el, hogy valamilyen megoldást keressek, különböző pályázatok útján. Először Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára Hermann Róbert tollából Lajos Kossuth ve 1848-49 yıllarında Macar özgürlük savaşı (Kossuth Lajos és az 1948–49-es magyar forradalom és szabadságharc) című török nyelvű kötet kiadására került sor. A megjelentetéshez pályázat elnyerésével támogatást adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Magyar Tudományos Akadémia. E kötetnek a bemutatója Bülent Arinçnak, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökének meghívására a török parlamentben volt. A következő II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja című török–magyar nyelvű tanulmánykötet volt. A kiadás török–magyar összefogás eredménye volt, a törökországi forgalomba hozatalt támogatta Budapest Főváros Közgyűlésének Európai Integrációs és Külügyi Bizottsága, az EXIMBANK, a Magyar Tudományos Akadémia, a Rodostói Magyar Baráti Társaság (RMBT), Erdoğan Erken, a Magyar Köztársaság rodostói tiszteletbeli konzulja, Güneş Gürseler, az RMBT elnöke, Eser Marmara és Turgay Engin. A bemutatóra Rodostóban került sor a Rákóczi Emlékmúzeumban, ahol ma is megvásárolható. Ezután következett 2006-ban Gróf Thököly Imre, Felső-Magyarország fejedelme hamvai szülőföldön történő újratemetésének 100. évfordulójára való emlékezés alkalmából Seres István tollából Thököly Imre és Törökország című török–magyar nyelvű kötet kiadása és izmiti bemutatása. Ez szintén török–magyar összefogás eredménye, a kiadást Ender Arat volt budapesti török nagykövet segítségével támogatta a Török Köztársaság Külügyminisztériuma, a Magyar Tudományos Akadémia és Horváth László, a Török Köztársaság szigetvári tiszteletbeli konzulja. Mindhárom kötet Yılmaz Gülen kitűnő fordításában jelent meg. Felhívom a figyelmet, hogy Izmitben egyébként Ertunç Baykal elnök vezetésével egy nagy létszámú egyesület, a Thököly Imre Társaság ápolja nagy tisztelettel és lelkesedéssel a fejedelem emlékét és az MTBT-vel is gyümölcsöző kapcsolatot tartanak. — Hogyan született meg az Isztambulban bemutatásra kerülő kötet? Milyen előzményei voltak? — A török földön elhunyt nagy magyar történelmi személyek közül már csak II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona életrajzának kiadása hiányzott. Sajnos kulturális célra egyre nehezebb támogatót találni. A kötet kiadásához azonban segítségünkre volt Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) nemzetközi szakállamtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma és Horváth László, a Török Köztársaság szigetvári tiszteletbeli konzulja. A kötet megírására R. Várkonyi Ágnes neves történészt, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) emerita professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia tagját kértem fel, aki a rövid határidő ellenére is — díjazás nélkül — örömmel vállalkozott Zrínyi Ilona életrajzának megírására. Professzor asszony önzetlen segítségéért, ezúton is köszönetet mondok. A nagyobb terjedelmű kézirat fordítását Yılmaz Gülen barátunk magas színvonalon és gyorsan elvégezte, így az izmiti Thököly Imre Emlékház őszi megnyitásáig elkészült az újabb, egyben a sorozat befejező kötete. — Tehát a kötet első törökországi bemutatója İzmitben volt? Igen. A kötetet társaságunk, az izmiti Thököly Imre Társaság és az isztambuli Magyar Főkonzulátus munkatársaival közös szervezésben — lelkiismeretes, odaadó munkájukért ezúton is köszönetet mondok — 2008. december 16-án, illetve 17-én mutatta be İzmitben, két helyszínen is. A bemutatón az OKM támogatásával részt vett a kötet szerzője és szerkesztője. Csatlakozott a küldöttséghez Vásáry István egyetemi tanár, az MTBT elnöke, Tasnádi Edit műfordító, az MTBT főtitkára. Vásáry István turkológus professzor egyben képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát is. Jelen volt Horváth László tiszteletbeli konzul is. A magyar delegáció izmiti látogatására kiemelt figyelmet fordított a helyi önkormányzat, fogadott bennünket İlyas Şeker helyettes polgármester. Örömmel vette át a szerzőtől a kötetet, majd tőlem a könyv 274–275. oldalán lévő, İzmitet a 19. században második felében ábrázoló metszet nagyított felvételét. (Megemlítem, hogy ezt az eseményt, illetve a róla készült fényképfelvételeket több helyi napilap, és internetes honlap is közölte, 12 tudósítás jelent meg a napilapokban.) A könyvbemutatóra előbb az 58 ezer hallgatói létszámmal, több karral rendelkező T. C. Kocaeli Üniversitesin került sor, ahol a bemutatót szimpóziummal kapcsolták egybe. A magyar küldöttséget a bemutató előtt kötetlen beszélgetés keretében fogadta az egyetem mindhárom helyettes rektora: Prof. Dr. Ayşe Sevim Gökalp, Prof. Dr. Hasret Çomak és Prof. Dr. Arif Demir. A szimpózium levezető elnöke Dursun Ayan műfordító, Balassi Bálint és több magyar író török fordítója, a Balassi Kard Irodalmi-díj tulajdonosa, az ankarai Török–Magyar Baráti Társaság tagja volt. A több óráig tartó szimpóziumot, amelyen a zsúfolásig megtelt előadóteremben az egyetem történelem és irodalom szakos oktatói és a diákjai vettek részt, Hasret Çomak helyettes rektor nyitotta meg. Zrínyi Ilona és Thököly Imre korával foglalkozó témán túl a részt vevők több kérdést tettek fel a török–magyar őstörténettel, Attilával, a hunok fejedelmével, a hun–magyar hagyománnyal kapcsolatban. A kötet tartalmát R. Várkonyi Ágnes ismertette, illetve adott választ az előbbi kérdésekre, az utóbbi témakörben viszont Vásáry István adott elégedettséggel fogadott válaszokat. Erről az eseményről is több tudósítás jelent meg a napilapokban, illetve az egyetem honlapján A nagysikerű szimpózium végén a szerző több tanárnak és diáknak dedikálta a kötetet. — Milyen esemény volt az İzmit melletti kis településen, Karatepén? Másnap délelőtt került sor Karatepén a Thököly Imre – Zrínyi Ilona-emlékmű ünnepélyes felavatására. Előtte fogadta a magyar küldöttséget Mustafa Ünaldi kajmakám. Majd ezt követően avattuk fel közösen — a fellobogózott kis falu vezetőinek és lakosainak nagy érdeklődése közepette — Karatepén a Thököly Imre és Zrínyi Ilona-emlékművet. Az emlékmű mögött hatalmas transzparens fogadott bennünket „Isten hozta Önöket Virágmezőn” felirattal. Nekünk magyaroknak ez azért nagyon emlékezetes helyszín, mert a kis falu mellett lévő Virágok mezején egy hajdani majorsági épületben hunyt el Thököly Imre és Zrínyi Ilona is. Az avatáson a himnuszok elhangzása után a többi között beszédet mondott Vásáry István, majd az MTBT és a Magyar Tudományos Akadémia nevében a felavatott emlékművet Tasnádi Edittel megkoszorúztuk. Az emlékművön az izmiti Thököly Imre Társaság török és magyar nyelvű feliratú emléktáblát helyezett el, a magyar nyelvű szöveg a következő: EGÉSZ ÉLETÜK HAZÁJUK SZABADSÁGÉRT VALÓ KÜZDELEMMEL TELT EL. KÜZDELMES ÉLETÜK UTOLSÓ ÉVEIT ITT, A VIRÁGMEZŐN TÖLTÖTTÉK HAZÁJUKTÓL TÁVOL, HITBEN ÉS ELSZÁNTSÁGBAN. NEM VOLTAK SZABADOK, DE AZ ÚJ GENERÁCIÓ PÉLDÁT VETT RÓLUK, FOLYTATTA A HARCOT… MEGALAKULT A SZABAD, FÜGGETLEN ÉS MODERN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG. — Mi történt az izmiti Thököly Imre Emlékházban? Délután visszamentünk İzmitbe (Kocaelibe) és a második könyvbemutatóra az Emlékházban került sor. Rendkívül megtisztelve éreztük magunkat, mert megjelent a megye kormányzója, Gökhan Sözer és Kocaeli nagyváros polgármestere, İbrahim Karaosmanoğlu. A szerző részükre átadta a kötet egy-egy példányát, majd két jeles magyar szobrászmester megbízásából átadtam részükre Györfi Sándor Zrínyi Ilonát ábrázoló reliefjét és Györfi Lajos Thököly Imre kisplasztikáját — fotója a kötet 25. színes oldalán látható — azzal a kéréssel, hogy ők helyezzék el a Thököly Imre Emlékházban. Erre a kormányzó és a polgármester is nagy örömmel adott igenlő választ. Ebből az alkalomból a Magyar Pénzverő Zrt. néhány emlékérmét készített — fotója a kötet 25. színes oldalán látható — ennek, valamint a Magyar Pénzverő Zrt. által kiadott Magyar várak sorozatban a munkácsi várat és Zrínyi Ilonát ábrázoló emlékérem egy példányát szintén átadtam az említetteknek, és az emlékház részére is a Zrt. ajándékaként. A kötetet megküldtem Ertuğrul Günaynak, a Török Köztársaság kultuszminiszterének is, aki a két ország kulturális kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozva kedves hangvételű levélben köszönte meg azt. — Hogyan került szóba az isztambuli bemutató? — Még a törökországi tartózkodás idején Székelyné Németh Mária, isztambuli magyar főkonzul felvetette, hogy a könyvbemutatót tavasszal Isztambulban is meg kellene tartani, ennek megszervezésében ő és a főkonzulátus munkatársai készségesen segítenének. A felkérést a szerző örömmel fogadta. A bemutatóra meghívót kap az isztambuli szellemi elit, a magyar–török kulturális kapcsolatok ápolásában részt vevő személyek, az írott és a elektronikus sajtó, a helyi televízió munkatársai. Örvendetes hír, hogy az előzetes elképzelések szerint az Isztambuli Goethe Intézet az Európa kulturális fővárosa, „Isztambul, 2010″ programsorozat keretében tervbe vette a kötet tekirdaği (Rodostó) bemutatóját is. — Kapható-e a könyv Magyarországon ? — Igen, korlátozott példányszámban az ELTE török tanszékén. Végül említést érdemel az a török értelmiségi elit részéről tapasztalt nagy érdeklődés, ami a kötet 233. és 273. oldalán található, Beszédes Kálmán grafikus művész 19. század végi rajzai iránt megmutatkozott. Elmondtam, hogy a grafikus művész ceruzarajzaiból az ELTE Egyetemi Könyvtárban mintegy 70 darab található. Az Isztambulból hazakerült hagyatékban lévő rajzok nagy része a rodostói magyar emlékekről, illetve más török városrészekről készültek. A közös történelmi kapcsolódás miatt török barátaink, ha a rajzokat a törökországi magyar emigrációról szóló rövid ismertetéssel, bilingvisként kiadnánk, örömmel adnának segítséget annak széles körű törökországi terjesztéséhez. A kötet természetesen a magyar történelmi személyiségekhez (II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós stb.) kapcsolódó hasznos ismereteket adna a magyar olvasó számára is. — Tehát, mégis lesz folytatás? — Ha sikerül a kötet kiadásához török–magyar támogató(ka)t találnunk, igen.

Turkinfo