Erdogan azt hiszi, ő lesz, aki megmenti a Közel-Keletet – Tarik Demirkan

„Jelen állás szerint a török nép többsége nemet mondana az európai uniós csatlakozásra, de a helyzet ennél bonyolultabb” – vélte Tarik Demirkan újságíró, aki a Reggeli gyors vendége volt. A szakértő szerint ugyanis a népszavazással való fenyegetést az alkupozíció megerősítésére használja most az ország vezetése.

A Türkinfo főszerkesztője úgy véli, belátható időn belül nem szűnik meg a rendkívüli állapot az országban.

Ennek indoklása az volt, hogy a puccskísérelt Törökországban nagyon komoly káoszt okozott, az ország rendbetételéhez meg kellett gyorsítani a döntéshozatalt, ehhez viszont szükséges volt a rendkívüli állapot bevezetése, azaz a kormányrendeletekkel való vezetés. Erre egyfelől azért volt szükség, hogy a megakadályozzák a közel-keleti káosz Törökországba való begyűrűzését, másrészt pedig az országon belüli harcok indokolták a lépést és ez a két dolog jelenleg is megvan. A kormány indoklása alapján tehát még indokolt a rendkívüli helyzet és belátható időn belül nem is lesz vége – idézte fel a történteket.

Az országban zajló folyamatokról szólva úgy vélte: „A tisztogatások a puccs óta folyamatosan zajlanak, és nem lehet megjósolni ennek a folyamatnak a végső kimenetelét. A hétvégén megjelent adat szerint összesen 5200 egyetemi dolgozót rúgtak ki a július 15-i puccs óta, és ezek között 1200 az egyetemi tanár. Az elbocsátásokat nem indokolja nyomozás, vagy normál jogi eljárás, csak gyanúsítások vannak.” A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy más Törökország külpolitikai érdeke és belpolitikai kommunikációja.

„Erdogan nagyon keményen reagál az Európai Unióval kapcsolatos hírekre, de volt, amikor az Egyesült Államokat fenyegette meg. Ezzel a kemény beszéddel újabb hívőket nyert meg magának és ezzel bővíti a táborát.”

De mindez nem nagyon változtatja meg a jelen politikát, vagy a jelen kapcsolatokat, tehát ebből nem következik törvényszerűen a szakítás az EU-val.

Tarik Demirkán szerint a török-orosz kapcsolatban a kereskedelem túljutott a mélyponton, új kőolaj vezetékek, új nukleáris erőművek terve körvonalazódik, úgy tűnik, hogy jó kapcsolatok alakulnak ki. Ezzel együtt meglepetésekre számítani kell, mert ezt a viszonyt nem a két ország kapcsolata határozza meg, hanem a közel-keleti helyzet. Oroszország komoly kapcsolatokat épített ki Szíriában, de Törökországnak is elemi érdeke, hogy jelen legyen a szíriai konfliktus rendezésében, asztalhoz szeretne ülni, amikor a béketárgyalások zajlanak. Ez viszont nem mindig esik egybe Oroszország érdekeivel – fejtette ki.

A kurd problémáról szólva a szakértő úgy vélte: Törökországnak gondjai vannak a területén élő kurdokkal, mint a legnagyobb etnikai kisebbséggel. Folyik egy háború is, ami sokszor a függetlenség kivívására is irányul, de ezt nem szeretné Törökország. A külföldön élő kurdokkal viszont bonyolultabb az ország viszonya. Kurdok élnek Irakban, Szíriában és Iránban is. Ezek közül az iraki kurdokkal például jó viszonyt ápolnak; de a szíriai kurdok mögött egy olyan szervezetet sejt Törökország, amely szoros viszonyt ápol a Kurd Munkáspárttal, ami feszült viszonyt eredményez.

Aszad elnökségével a változásra hívta fel a figyelmet az újságíró, vagyis arra, hogy a Törökország politikája változott ebben a kérdésben, hiszen mert eleinte az volt az álláspontja, hogy Aszadot le kell váltani.

Arra a kérdésre, hogy miért érné meg Törökországnak nem csatlakozni az EU-hoz, Tarik Demirkan úgy vélte: „Törökország a köztársaság kikiáltásával, a húszas évektől kezdve a nyugat felé fordult. A 90-es években zajlott egy váltás, akkor már megkérdőjelezték, hogy Törökország vajon jól tette-e, hogy nyugati mintát követett, és most Törökország kelet felé fordul. A XX. század eleji radikális váltás olyan gyors és erős volt, hogy nagyon nehéz volt elfogadni” – vélte a szakértő. Ezek okán szerinte a jelen állás szerint a török nép többsége nemet mondana az EU-ra.

De ezt inkább az alkufolyamat részeként értékelte a szakértő, úgy vélte, ez egyfajta figyelmeztetés a nyugat felé, hogy vigyázzatok, mert népszavazásra bocsátom kérdést, és akkor mi vágjuk el a köteléket, majd kinyitjuk a zsilipeket, és Európára engedjük a menekülteket.

Arra a kérdésre, hogy miért alakul így Erdogan politikája, miért „szeret despotának lenni”, a szakértő azt válaszolta: „Mert erős politikusnak érzi magát és úgy érzi, hogy megváltja a közel-keletet, úgy gondolja, hogy beteljesíti Atatürk művét”.

A teljes műsor meghallgatható erre a linkre kattintva. A Keresett időponthoz a következőket kell beírni: 2016.11.28. 9:00, majd az órára kattintani. A Reggeli gyors 8 és fél perc után kezdődik.

(Klubrádió)