Égei-tengeri régió – Denizli

1070-ben érkeztek meg Denizlibe az első török hódítók. I. Bajazid oszmán szultán 1394-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolta a területet, ám más török törzsek is igényt tartottak rá, így ismételten többször is gazdát cserélt, végül 1428-ban, II. Murád oszmán szultán uralkodása alatt lett véglegesen az Oszmán Birodalom része.

Denizli az ország 25. legnagyobb városa, 354 méterrel fekszik a tengerszint felett.

A várost már Kr. e. 5500-ban is lakták, a mai város közvetlen ősét a Kr. e. 3. században alapította II. Antiokhosz szeleukida uralkodó, és feleségéről nevezte el Laodikeiának. Laodikeia (Laodicea) a mai Denizlitől körülbelül 6 kilométerre található. Időszámításunk előtt 188-ban a város pergamoni uralom alá került, majd amikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király is meghalt, a terület a Római Birodalom része lett Kr. e. 133-ban. Laodicea rendkívül gazdag és gyorsan fejlődő város volt, virágzott a kereskedelem (textil), mivel a selyemút itt haladt keresztül. A város nemcsak kereskedelméről, de orvostudományáról is nevezetes volt, rendelkezett orvosiskolával, orvosai szem- és fülbetegségek specialistái voltak.

Laodiceában jelentős számú zsidó lakosság élt, akik szabadon gyakorolták hitüket. A kereszténységet valószínűleg Epaphras, Szent Pál követője és útitársa hozta a városba, ekkor emelték az első keresztény templomot.

A város csaknem teljesen elpusztult a földrengésben Kr. u. 60-ban, ekkor a városlakók még újjáépítették. A 494-es földrengés viszont már földig rombolta a várost, ahol többek között egy stadion és két színház (egy görög és egy római kori) is állt.

1070-ben érkeztek meg Denizlibe az első török hódítók. I. Bajazid oszmán szultán 1394-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolta a területet, ám más török törzsek is igényt tartottak rá, így ismételten többször is gazdát cserélt, végül 1428-ban, II. Murád oszmán szultán uralkodása alatt lett véglegesen az Oszmán Birodalom része. 1876-ban megalakul Denizli első önkormányzata. A megye az 1919–22 közötti nagy honvédő háborúban aktívan részt vett az Égei-tenger vidékének védelmezésében.

Denizli mezőgazdasági jellegű város, ahol gyapotot, gabonaféléket, dohányt, fügét, cukorrépát, szőlőt termesztenek; juhot, baromfit és méheket tartanak. Iparára a textil- és ruhagyártás, festékgyártás a jellemző; híresek a denizli kézműves termékek, mint a kerámia, a szőnyeg (halı) és szőttes (kilim). A város gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo