Dan Brown nyomában: az Inferno török helyszínei

Forrás: Netflix

Dan Brown 2013-ban készült Inferno című regénye már közvetlenül a megjelenés után a toplisták élére került. Ezért Ron Howard, a Da Vinci-kód és az Angyalok és démonok  rendezője úgy határozott, hogy ezt a könyvet is megfilmesítik.

Ahogy az előző két Brown-adaptációban, az Infernó-ban is Tom Hanks alakítja a főszereplőt, Robert Langdon professzort, új asszisztensét, Siennát pedig Felicity Jones. Firenzéből Velencébe, majd pedig Isztambulba vezet az útjuk, a történet itt ér a tetőpontjára.

A forgatás 2015. márciusában kezdődött Budapesten, 50 napig tartott, a történet nagy részét itt is vették fel. Ezen kívül Firenzében és Isztambulban forgattak még jeleneteket, ebben a két városban összesen tíz napig tartózkodott a stáb. Howard 4 alkalommal látogatott el Isztambulba, hogy megtalálja a tökéletes forgatási helyszíneket. Végül a Nagy Bazár, a Beyazıt tér, az Isztambul Egyetem előtti tér, a Kennedy utca, a Nuruosmaniye mecset és a tengerpart is bekerült a filmbe.

A magyarországi helyszínek közül pedig a szemfüles nézők könnyedén kiszúrhatják a Keleti pályaudvart, vagy a Lánchíd környékét, de jó néhány belső helyszín is helyettesítette Európa nagyvárosait. Azt a jelenetet például, amelyben Langdon és Sienna a firenzei Palazzo Vecchióban felfedezik Dante halotti maszkjának eltűnését, valójában a budapesti Néprajzi Múzeumban vették fel. Amikor Langdon és Sienna bemenekülnek a Szent Márk katedrális földalatti kápolnájába, valójában nem Velencében, hanem Óbudán, a Kiscelli Múzeumban járunk. A Langdon vízióiban látott rémületes jelenetek hátteréül a festő szépségű Andrássy út és a Magyar Állami Operaház szolgált. A Harvard Egyetemet pedig a Magyar Nemzeti Múzeum „képviseli”.

A krimi premiere Magyarországon 2016. október 13-án, míg Törökországban 2016. október 14-én volt.

Brown 2009-ben kezdte kutatómunkáját az Inferno megírásához, ekkor látogatott Isztambulba, ahol találkozott egy híres idegenvezetővel, Serhan Güngörrel. Az író később elárulta, hogy a regényben szereplő Mirsatot, Langdon lelkes kísérőjét Güngörről mintázta.

A találkozás után a Fest Travel utazási irodában dolgozó Güngör olyan kirándulást hirdetett meg, melyen az érdeklődők felkereshetik azokat a helyszíneket, ahol Dan Brown is járt.

Csatlakozzunk most hozzá és tudjunk meg többet!

Amikor Langdon gépe landol Isztambulban, Brown így ír: „Ez a város évszázadokon át három különböző császárság – bizánci, római és oszmán – központja volt. Emiatt Isztambul vitathatatlanul történelmileg a legsokszínűbb hely a földön.”

Serhan elárulta, hogy amikor Dan Brown itt járt, nagyon lelkes volt és arra kérte őt, hogy mutassa meg milyen is valójában Isztambul, hogy valóban sokkal több, mint az a hely, ahol kelet és nyugat találkozik.

A túra a Régészeti Múzeumból indul – itt egy gyors utazást tehetünk a város történelmében, mielőtt elindulunk az első valódi helyszínre, az Hagia Szophiába.

Fotó: Kollár Kata

Sokan a világ nyolcadik csodájának tartják, ezzel Robert Langdon is egyetértett. Az Hagia Szophia több mint 1000 éve kápráztatja el a látogatókat. A szimbólumkutatók számára, mint amilyen a regényben szereplő professzor is, sok érdekességet tartogat a templomból lett mecset, mecsetből lett múzeum. A keresztény és muszlim szimbólumok jól megférnek itt egymás mellett.

A könyvben Mirsat eléggé bosszús lesz, amikor Langdon siettében figyelmen kívül hagyja azt a csillogó XIII. századi mozaikot, amely Jézust ábrázolja két oldalán pedig Keresztelő Szent Jánost és Szűz Máriát, akik Enrico Dandolo sírja felé néznek a karzat keleti oldalán. Ahogy Mirsat helyesen rámutat, a sír maga nagyon egyszerű, nincsenek rajta ikonográfiák vagy egyéb művészi jegyek, nem úgy, mint a múzeum többi részén. A velencei dózsét 1204-ben temették el az Hagia Szophiába. Fontos szerepe volt Konstantinápoly ostromában és kulcsfontosságú személy abban, hogy Landon megoldja a rejtélyt.

Ha Güngör túráján veszünk részt, több érdekességet is megtudhatunk az Hagia Szophiáról.  A professzornak például nem volt ideje arra, hogy megcsodálja a vallások találkozását a központi mihrábnál, ami egy félköríves fülke és mindig Mekka irányába néz. A látogatók Güngörtől a múzeum más titkairól is tájékoztatást kaphatnak és azt is elmondja, hogyan kell az ujjukat beletenni a híres „kívánság oszlopon” lévő lyukba, ha azt szeretnék, hogy kérésük teljesüljön.

Néhány csavar és fordulat után a történet már egy másik helyszínen folytatódik, nem messze az Hagia Szophiától. Ez a Bazilika Ciszterna, vagy ismertebb nevén az Elsüllyedt Palota.

Forrás: pixabay.com

A nagyméretű földalatti víztározót 542-ben építtette I. Jusztiniánusz bizánci császár, a palota vízellátását biztosította a Bizánci Császárság idején. Igénytelen bejárata miatt a professzor tévesen egy földalatti táncklubnak hiszi. A ciszternában található 336 masszív oszlop 12 sorban helyezkedik el, mindegyiket vörös fénnyel világítják meg. A felszín alatt néhány méterre víz folyik, amelyben édesvízi halak élnek. Ez a helyszíne a drámai finálénak, amelyre a könyv épül.

Bár a történetben Robert Langdon egyszer sem áll meg enni, Dan Brown megtette. Az Asitane Hotelben élvezete az oszmán konyha remekeit. Innen egy kilométerre található a Nar Lokantası, mely autentikus török ételeket kínál (ez idegenvezetőnk egyik kedvenc helye). Ilyeneket a Sultanahmet negyedben máshol nem találni.

Akárhogy is, ha csak egy italra vágyunk és gyönyörű kilátásra az Hagia Szophiára és az óváros nagy részére, a legjobb választás az A’ya Lounge, mely a Four Season Szálloda tetőteraszán van, szintén a Sultanahmet negyedben.

Forrás: theguideistanbul.com

Kollár Kata – Türkinfo