Bartók Béla 1936-os törökországi kutatóútjának eredményei

Igaz, mindkettő angol nyelven, Vikár László és Adnan Saygun tanulmányaival Budapesten az Akadémiai kiadónál, Benjamin Suchoff munkája pedig az Egyesült államokban jelent meg ugyanabban az esztendőben, 1976-ban. A nyolcvanas évek közepén (a gyűjtés 50. évfordulójára gondolva) igyekeztem közben járni abban, hogy a gyűjtés hangzóanyaga a genfi AIMP („Archive International de la Musique Populaire”) segítségével megjelenjen, majd a Hungaroton-nál próbálkoztam, sikertelenül. Mégis, erőfeszítéseim talán hozzájárultak ahhoz, hogy 1996-ban, a hatvanéves évfordulóra a Hungaroton két CD lemezen megjelentette a teljes anyagot.

Azt is el kell itt mondani, hogy a törökországi gyűjtés egészen a kilencvenes évek közepéig nem keltett igazi érdeklődést, ekkor azonban megjelentek Sipos János népzenekutató közlései, amelyek mintegy 1500 újonnan gyűjtött dallam segítségével új megvilágításba helyezték ezt a kérdést. Sajnos azonban Bartók angol nyelven írt tanulmányai máig nem jelent meg magyar fordításban. Most pedig lássuk Bartók anatóliai gyűjtésének előzményeit. Bár a magyar történelem korai írott forrásai számos esetben utalnak a magyarság török származására, és a magyarság török származásának sok pártfogója akadt a modern tudomány kialakulásának kezdeti időszakában Magyarországon, a nyelvtudomány a XIX. század második felétől az intenzív szibériai nyelvészeti gyűjtőmunka eredményeinek hatására a finnugor származtatás irányába vitte a kutatást.
Részletek

2014-04-04