Az EU elárulta a török demokrácia ügyét, a Nyugatnak csak az fontos, hogy továbbra is Törökország legyen a világ legnagyobb menekülttábora – mondták török kutatók a Corvinuson tartott migrációs konferencián. Szerintük a külpolitikailag elszigetelődött Erdoğan-rezsim sikeresen játszotta ki a menekültkártyát, a tekintélyelvű rendszer és az európai idegenellenesség friss szövetsége azonban nem oldja meg a kérdést.
Az Európai Unió és Törökország közötti megállapodásnak idáig nem sok eredményét látni: bár néhány napig úgy tűnhetett, hogy az égei-tengeri NATO-jelenlét és a török hatóságok erőteljesebb fellépése megállítja a menekülthullámot, összességében ennek az ellenkezője látszik. Amíg tavaly egész februárban 2873 menekült jött, most februárban naponta átlagosan 1900-an érkeztek, egy hónap alatt összesen 67 ezren. A macedón–görög határon felépített kerítés miatt napokon belül 100 ezer menekült rekedhet Görögországban, a válság kezelésére ezért az athéni kormány kedden 470 millió euró (146 milliárd forint) segélyt kért az Európai Uniótól.
Ezzel egyre inkább realitássá válik az az EU-s terv, hogy a közelmúltban schengeni tagságának felfüggesztésével fenyegetett Görögország „mega-menekülttáborrá” váljon.
Görögország egyre inkább a menekültválság bűnbakja, ahogy az euróválságban is az volt
– kommentálta a történéseket a Corvinuson tartott rendezvényen Szávasz Mihaíl Mácasz politológus az athéni egyetemről.
A Válságok és áldozatok című eseményen leginkább baloldali kritikusok beszéltek a migrációról és a menekültellenes diskurzusokról, és a görög professzor sokkal inkább tűnt például politikai agitátornak, mint körültekintő elemzőnek. Szerinte az európai politika ma egyöntetűen rasszista, nemcsak a menekültekkel, de a lenézett görögökkel szemben is. Szónoklatát azzal zárta, hogy először is le kell rombolni a menekülttáborokat.
A vitán amúgy a higgadtabb hangok voltak meghatározóak, de többen
A megszólalók többsége szerint nem, sokkal inkább az Európai Unió politikai válságáról van szó, hiszen az Európába érkezők száma még ma sem akkora, ami önmagában indokolná a pánikot. Mint az egyik szervező Melegh Attila hangsúlyozta, 1990 óta mindig legalább másfél millió menekült élt az EU-ban, ehhez képest a mostani, bő milliónyi új érkező nem jelent nagyságrendi különbséget, főleg, ha azt összevetjük például Törökország, Libanon és más környékbeli országok helyzetével.
A rosszabb helyzetben lévők maradnak Törökországban
Törökországba eközben, 2011 óta, hivatalosan 2,6 millió szíriai menedékkérő érkezett. Bár ezek a számok némileg bizonytalanok, a szakértők nagyságrendileg nem vitatják ezeket. Több emberről van szó, mint néhány EU-s tagállam teljes népessége.