Ahol az istenek és királyok kővé váltak

Királyok, istenek és rejtélyes lények hatalmas kőszobrai tekintenek le azokra, akik ellátogatnak Délkelet-Törökország egyik kevéssé ismert UNESCO világörökségi helyszínére.

Csendes védelmezők

Az időszámításunk előtti 1. században I. Antiokhosz király uralta a Kommagéné birodalmat, ami a mai Törökország Adiyaman tartományának területe. Antiokhosz körülbelül i. e. 34-ben halt meg, holttestét egy monumentális kőhalom alá temették, a Nemrut-hegy felső- Eufráteszre néző viharos csúcsán.

Istenek között nyugodni

Halála előtt íródott források szerint Antiokhosz szerette volna, ha egy magas, elszigetelt, szent helyre temetik el, ha meghal. Úgy tűnik vágya teljesült: megépíttette saját pantheonját ezen az olümposzi csúcson, magát az istenek közé emelve. Ma szoborfejek és kőtörmelék minden, ami megmaradt az egykor hatalmas szobrokból, melyek a hegy nyugati teraszát díszítették.

Mennyei kilátás

A Nemrut-hegy csúcsára egy hosszú, kanyargós út vezet, a számtalan hajtűkanyar ellenére az útról fantasztikus kilátás nyílik a környező sziklás hegyekre. A Nemrut a Torosz-hegység délkeleti részének közelében található, így az ide látogatók Adiyaman és Malatya városok nevezetes romjait is megtekinthetik.

Kelet és nyugat ikonjai

A Nemrut-hegy keleti teraszán, ahogy a régészek nevezik Antiokhosz Hierothesionján jellegzetes képet adnak az érintetlenül hagyott istenszobor torzók, és az előttük heverő fejük.

A történészek számára lehet a legérdekesebb az istenek pantheonja, mely különböző kulturális és vallási jelképek olvasztótégelye. Az itt lévő szobrok egyfajta köteléket jelentenek az eltérő kultúrák között, melyek a Kommagéné birodalmat övezték: perzsa és zarathusztriánus vallási jelképeket, mint a zoroasztrizmus teremtőjét és legfőbb istenét Ahura Mazdát, és görög isteneket, mint például Zeusz alakját egyesítették egy-egy szoborban.

Birodalmak között

Noha Antiokhosz feje ma már a szobra előtt hever, még mindig impozáns jelenség, két oldalán egy sassal és a birodalmát védelmező istenség, Kommagéné szobrával.

I. Antiokhosz i.e. 69-től állt a Kommagéné birodalom élén, apjától örökölve a trónt. A Komagéné Királyság számos birodalom egyike volt, mely Nagy Sándor birodalmának szétesése után alakult, délkelet- Anatólia kis részét elfoglalva. Olyan nagybirodalmak határolták, mint Róma, keletről pedig Párthia.

A sziklasír

Az 50 méter magas nyughely, mely úgy néz ki, mint egy szabálytalan alakú kőhalom, valójában egy piramidális szerkezetű sírépítmény, ismertebb nevén tumulus (sírdomb) Antiokhosz számára épült. Kommagéné királyaként ő volt a Szeleukida Birodalom örököse (anyai ágon) és őt illette meg az Óperzsa Birodalom trónja is, melyet apjától örökölt.

A felfedetlen sírkamra

A Kommagéné Királyság akkor szűnt meg végleg, amikor a rómaiak birodalmukhoz csatolták, i.sz. 72-ben, Antiokhosz halála után 106 évvel. A Nemrut-hegyen lévő emlékművet egészen 1881-ig nem fedezték fel, ekkor bukkant rá egy német földmérő. Annak ellenére, hogy a régészek szerint a sírkamra a kőhalom alatt fekszik, még mindig nem sikerült rátalálniuk. A kutatók a legfejlettebb radaros keresővel is óvatosan bánnak, nehogy kárt okozzanak a törékeny szerkezetű piramisban.

Antiokhosz tiszteletére

Egy kőből faragott oroszlán őrzi a sírépítmény keleti teraszánál lévő fekete kőtáblát. Valószínűleg ezen az emelvényen égett a rituális tűz az ünnepnapokon, melyeket a néhány méterre lévő trónon ülő hatalmas istenek tiszteletére tartottak.

Persze az istenek számára bemutatott áldozatokkal Antiokhosznak is tisztelegtek – Kommagéné királya ügyesen saját szobrát a Zeuszhoz hasonlító istenszobrok mellé helyezte, így is biztosítva a hódolatot saját magának.

Az Eufrátesz forrása

Az éles szemű hegymászók útközben felfedezhetik az Eufrátesz folyó forrását, mely Adiyamanból ered, Gaziantep városa felé, délre halad tovább, Szírián keresztül folyik, majd a Perzsa-öbölbe torkollik. A Nemrut közel van a még ma is aktív Kelet-Anatóliai törésvonalhoz: az Unesco folyamatosan figyeli ezt a helyszínt, ugyanis az esetleges földrengések károsíthatják az amúgy is törékeny szobrokat és sírhalmot.

Az égre nézve

A Nemrut-hegy legmagasabb pontja eléri a 2134 métert, a legújabb kutatások pedig azt vizsgálják, hogy van-e összefüggés a szobrok elhelyezkedése és a holdnaptár eseményei között. Csillagászati jelentősége mellett a csúcsról lenyűgöző a kilátás is – a halandó turisták is megcsodálhatják azt a látványt, amire a kővé vált istenek évszázadok óta tekintenek.

Forrás: bbc.com

Fordította: Mező Anikó