Múlt szombat délelőtt dedikálta műveit a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég-írója, az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk. De mit lehet még tudni róla?
A kortárs török irodalom legismertebb alakja jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban 1952-ben. Tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, azonban később festő akart lenni, végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, életét az írásnak szentelte. Első alkotása, a Sötétség és fény 1979-ben megosztva első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen.
Munkásságát García Márquez, Umberto Eco, Franz Kafka és Marcel Proust művészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint ötven nyelven megjelenő és a legrangosabb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de könyveiben szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is – Európa és az iszlám Törökország találkozik.
- A The New York Times egy „új csillag” születéséről írt vele kapcsolatban A fehér vár megjelenésekor.
- A The Guardian pedig a „XXI. század 21 legjobb írója” közé sorolta.
Orhan Pamuk politikai megnyilvánulásai miatt is gyakran kerül az újságok címlapjára: támogatja a kurdok küzdelmét, síkra száll az emberi jogokért és a szólásszabadságért, és ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatvával sújtott Salman Rushdie mellett.
Az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot posztmodern stílusban bemutató szerző műveit több mint 50 nyelvre fordították le, és regényeivel nem csupán hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. 2006-ban pedig nem mellesleg irodalmi Nobel-díjat kapott.
Forrás: noizz.hu