A kávé meghonosodása Bécsben és az első kávéházak kialakulása

A török birodalom IV. Mehmed uralkodásának idején anarchiába süllyedt. A nagyvezérek korszaka úgy tünt leáldozóban van. Egy új nagyvezér kinevezése egyre sürgetőbbé vált. A választás az idős Mehmed Köprölüre esett. Az ő ötéves működése idején a birodalom ismét fellendülésnek indult. Ujjászervezte a birodalom közigazgatását. Öt éves ténykedése során egyfajta nagyvezéri dinasztiát épített ki. Utóda sógora Kara Musztafa lett aki igyekezett stabil pénzügyi politikát megvalósítani. A megnövekedett adókból a hadsereget erősítette meg. A fejlődés következménye képpen, ismét megjött a birodalom hódítási „étvágya”. A figyelem ismét Európára öszpontosult, és ezen belül Ausztriára, a Habsburg birodalomra. Könnyű prédának gondolták, de elbizakodottságuk vereséghez vezetett. Szentgotthárdnál az osztrák seregek vereséget mértek a török hadakra. 1664-ben Vasváron húsz évre szóló fegyverszünetet voltak kénytelenek kötni az osztrákokkal. Ám nem vette ez el a kedvüket a további hódításoktól. 1668-ban Dorosenko kozák hetman behódolt a törököknek, a lengyelek ellen vívott háboruja során. A török birodalom Kaminyec elestével Kijevig terjedő területre tett szert. A nagyvezir 1683-ban ismét a Habsburgok ellen fordult. Az osztrákok fenyegetve érezték magukat XIV. Lajos francia királytól is. Kara Musztafa igy könnyű „prédára” számított. Az ostromgyürű 1683 júliusában zárult be Bécs körül. Reménytelen helyzetbe kerültek a város védői. A védősereg ellátási gondokkal is küszködött. A védősereg létszáma pillanatok alatt négyezer főre zsugorodott, 16 ezerről.

Georg Franz Kolschitzky, alias Jurj Franc Kulcsiszki Lengyelországban látta meg a napvilágot 1640-ben. Zsidó származása dacára, már 16 éves korára magas állásba került a Habsburg birodalomban. Román és török nyelvekben való jártasságának köszönhetően 1665-ben császári kiküldöttként Johann Philipp Beris oldalán lépett szolgálatba a „Porta” osztrák külképviseletén.. Ennek késöbb nagy hasznát vette. IV. Mehmet szultán 1666 évi femionja (törvénye) lehetővé tette, hogy a Habsburg birodalom alattvalói török területeken szabadon kereskedhessenek. Még ekkor megalakult a Keleti Kereskedelmi Társaság (Oriantelische Handelskompanie) melynek tagja lett. A Habsburg birodalom érvényben levő törvényei alapján, a kereskedők nem mehettek tovább Schwehát városánál, de ennek ellenére már még is voltak olyanok akik Bécsben is érdekeltségeket nyitottak. Az örmény kereskedők ebben élen jártak. Igy került kapcsolatba az örményekkel. Később ez a kapcsolata szintén fontossá válik, hogy mint futár összekötő, és kém, szabadon mozoghasson az ostromlott Bécs, valamint a török erők közt. .Az örmények első felfutási időszaka 1667 után következett be, amikor az április 6.-i nagy földrengés után Raguza (mai nevén Dubrovnik) pozíciói fokozatosan meginogtak az Oszmán Birodalomban.

Folytatás

Forrás: kanadaihirlap.com