A hadvezér a magyar barokk költészet kiemelkedő alakja

1620. május 3-án született Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Gróf Zrínyi Miklós, korának leggazdagabb magyar főura volt, de költőként, hadvezérként és nemzetközi politikusként is hírnevet szerzett. Ki ne ismerné a Szigeti veszedelem című verses eposzát, amely Szigetvár 1566. évi elestéről szól? A költő életét jól jellemzi jelmondata is, amely így szól „Sors bona, nihil aliud”, ami magyarul annyit tesz, mint „Jó szerencse, semmi más”.

Az ugyanezt a nevet viselő szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája 1620. május 3-án született, Csáktornyán (ma Horvátország). És itt álljunk is meg egy kicsit, mert több helyen találkozhatunk más születési időponttal és helyszínnel. Úgy 200 évvel ezelőtt a költő, hadvezérről szóló tanulmányok csak évszámot közöltek, hisz ez volt a biztos. Később már fölmerült két dátum (május 1. és május 3.) valamint két helyszín (Csáktornya és Ozaly), ám egyik sem volt minden kétséget kizáróan eldönthető.

2013-ban azonban egy újabb forrás bukkant fel, amely véglegesen megoldani látszott a meglévő bizonytalanságot – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum weboldalán. Hanák Béla publikálta Zrínyi György gersei Pethő Gergelyhez 1620. május 3-án Csáktornyán kelt levelét, amelyben ez áll: „Mivelhogy az Úr Isten ő Szent felsége, nagy és bölcsességes hozzám való kegyelmes jó voltából, meglátogatott engemet, az én szerelmes atyámfiámmal egyött ez mai napon egy fiú magzattal”. A dokumentum egyértelművé teszi, hogy Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született Csáktornyán.

Zrínyi György és Széchy Mária fiaként látta meg a napvilágot, de korán árván maradt. A későbbi horvát bán alig múlt el egyéves, amikor édesanyja gyermekágyi lázban meghalt, Miklós testvére, Péter születése után. Miklós és Péter 1626. december 18-án az édesapjukat is elvesztették. Ezután a bécsi udvar gondoskodott a fiúk neveltetéséről: II. Ferdinánd a Habsburg-házból származó osztrák főherceg és magyar király nevezte ki a gyámjaikat. Apjuk unokatestvére, a nagybirtokos Batthyány Ferenc németújvári udvarába kerültek, ahol a gróf osztrák-cseh származású felesége, Batthyányné Lobkovitz-Poppel Éva vette a szárnyai alá a gyerekeket.

Folytatás

Forrás: ng.24.hu