Több száz ismeretlen római erődöt fedeztek fel a kémműholdak

A hidegháborút átitatták a kémsztorik, ám ezek egy része nem várt előnnyel járt.

A kutatók most feloldott titkosítású képeket elemeztek, amelyek segítségével összesen 396 római kori erődöt tártak fel Törökország és Szíria területén.

Az eredmények arra utalnak, hogy a rómaiakat nem csak a birodalmuk katonai védelme érdekelte, hanem a kereskedelem és a kultúra bástyáit hozták létre a Közel-Keleten.

Megerősített katonai épületet térképeztek fel

A 20. század elején Antoine Poidebard atyának, a légi régészet úttörőjének zseniális ötlete támadt: légi régészeti felmérést végzett. Ez volt az egyik első ilyen vizsgálat, ami rengeteg újdonságot tárt fel.

Tanulmányában egy védelmi vonalat javasolt a keleti betörések ellen: ez volt a Római Birodalom „pereme” és természetesen meg akarták védeni a határaikat.

Egy 21. századi csapat azonban a CORONA és a HEXAGON kémműholdak feloldott titkosítású képeit felhasználva további 396 erődítményt fedezett fel, ami igencsak más képet fest Róma stratégiájáról a térségben.
Az 1930-as évek óta történészek és régészek vitatják ennek az erődítményrendszernek a stratégiai vagy politikai célját– mondta Jesse Casana, a Dartmouth College professzor, a kutatás vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – De kevés tudós kérdőjelezte meg Poidebard alapvető megfigyelését, miszerint a keleti római határt erődök sora határozta meg.

Ironikus módon most a hidegháborús műholdak cáfolták meg Poidebard elméletét. Az atya forradalmi jelentőségű munkáját ugyanis a 20. század eleji technológia nagyban korlátozta.

Forrás és további részletek