Ebbe a pávatáncba beleszédül a világ: ha meggyőzően járja, hatalmasat nyerhet a második legerősebb NATO-tag az Ukrajnában zajló háborúval

Törökország katonai értelemben jelenleg a NATO második legerősebb állama, a hidegháborúban a NATO-előretolt hadállása volt a Szovjetunióval szemben. Napjainkban Törökországot földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai és geostratégiai jelentősége megkerülhetetlenné teszi a nemzetközi diplomáciában, legyen szó a Balkánról, Ukrajnáról vagy épp a Közel-Keletről. 

Törökország különleges helyzetét erősíti, hogy egyszerre ápol jó kapcsolatokat a Nyugattal és a Kelettel, közvetítőként pedig tovább nőtt a mozgástere az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. Látni kell azonban azt is, hogy Ankara valóságos kötéltáncot jár a kényes egyensúly, a mindkét oldallal fennálló jó kapcsolata megtartása érdekében. Megvizsgáltuk, hogyan muzsikált idén a török hintapolitika.

Hogy kerül Törökország a NATO-ba?

Bár a második világháborúban Törökország mindvégig semleges maradt, a háborút követő hatalmi játszmákból így sem tudott kimaradni. Sztálin a világháború végeztével hamarosan bejelentkezett a török területekre is: a keleti Kars tartomány visszaadását követelte (1878-1917 között tartozott a cári birodalomhoz), illetve orosz támaszpont létesítését akarta elérni a Földközi- és Fekete-tengert összekötő szorosokban. Sztálin egy védelmi szerződést is felajánlott a törö

A teljes cikket a portfolio.hu oldalon olvashatják