Kettős játék, avagy hogyan kovácsolt Törökország előnyt a háborúból

Törökország az orosz-ukrán háború februári kipattanása óta több területen is előnyös helyzetbe került. Fenntartja a jó kapcsolatait mindkét féllel, ugyanakkor a nyugati, alapvetően exportra berendezkedett cégek a törökökön keresztül próbálják kikerülni a szankciókat.

A háború kezdete óta nem kevesebb, mint 60 százalékkal nőtt Törökország Oroszországba irányuló exportja. Ráadásul a török monetáris politika Oroszország számára is megkönnyíti a szankciók alóli mentesülést.

A február 24-i orosz támadás óta a nyugati országok különböző szankciókkal igyekeznek leválasztani Oroszországot a világgazdaságról több-kevesebb sikerrel, de összehangolt exportellenőrzési rendszerrel is próbálkoznak. Törökország kivétel ebben a tekintetben, hiszen mindkét féllel igyekszik fenntartani a jó kapcsolatokat, sőt az ukrán gabonaexport újraindítása török közvetítéssel mehetett végbe, ami növelte az ország diplomáciai értelemben vett presztízsét.

Törökország mindeközben fegyverrel támogatja Ukrajnát, de a szankciókat nem alkalmazza az oroszokkal szemben. Emögött az húzódik meg, hogy a török gazdaság arányaiban véve jelentősen támaszkodik Oroszországra. Itt említhető a turizmus, a kereskedelem, de újabban a dél-törökországi Akkuyuban létesíteni kívánt atomerőmű is, amelynek 20 milliárd dolláros finanszírozásába Oroszország is beszállt.

Az Oroszországba irányuló kereskedelem pedig kulcskérdés a török gazdaság számára, éppen ezért fordulhatott elő az, hogy a háború kezdete óta nem kevesebb, mint 60 százalékkal nőtt Törökország Oroszországba irányuló exportja. Ebben a növekményben ugyanakkor a nyugati – többnyire exportra berendezkedő – cégek is szerepet játszanak, hiszen mivel Törökország nem alkalmazza a szankciókat, így rajtuk, mint közvetítőn keresztül igyekeznek kikerülni a szankciókat.

Törökország a másrészt azért is tökéletes ezeknek a cégeknek, mint közvetítő, mert a törökök részesei egy vámuniónak az Európai Unióval, melynek keretében kiváltságos hozzáférésük van annak piacaihoz. A növekmény mögött áll egy másik tényező is: a bizarrnak nevezhető török monetáris politika. Törökországban júliusban az infláció kis híján elérte a 80 százalékot.

Folytatás

Forrás: mandiner.hu