Hogyan működik a „török csoda”?

Törökország elmúlt néhány évben befutott története sajátos gazdasági csodának tekinthető: miközben a kormány és a függetlenségétől megfosztott jegybank unortodox gazdaságpolitikája miatt száguld az infláció és elértéktelenedik a líra, a gazdaság szárnyal.

Az infláció Törökországban a 80 százalékot közelíti, a fizetőeszköz árfolyama az elmúlt 12 hónapban felére (azaz 50 százalékkal) esett a dollárral szemben, az ország egyeduralkodója, Recep Tayyip Erdogan államfő és lojális beosztottjai pedig dilettáns gazdaság- és pénzügypolitikai lépésekkel tesznek róla, hogy a baj még nagyobb legyen. A magánszektor azonban az évek óta tartó ámokfutás ellenére mégsem omlott össze – írja a G7.

Az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson, konstans árfolyamon (más szóval az infláció és az árszínvonalbeli eltérések hatását kiszűrve) több mint 50 százalékkal nőtt, 20 ezer dollárról 31 ezer 500 dollárra emelkedett 2010 és 2021 között. (Magyarországé közben 24 ezerről 35,5 ezerre nőtt.)

Mi lehet a titok nyitja?

Az Economist egy közelmúltbeli cikke a török vállalkozások rugalmasságát emelte ki. A gazdaság gerincét alkotó nagyvállalati szektor termelékenysége magas; jelentős részük külföldi cégekkel vegyesvállalatban, külföldi piacokra termel; és a nagy cégcsoportok a gazdaság számos szektorában jelen vannak, így a diverzifikáció csökkenti kitettségüket.

A nagyrészt családi tulajdonban lévő középvállalatok az elmúlt évtizedek válságaiból, inflációs időszakaiból és váltakozó világgazdasági szélirányaiból tanulva szintén képesek gyorsan alkalmazkodni a belső és külső helyzet változásaihoz. A formális és informális gazdaság határvidékén elhelyezkedő kis- és mikrovállalkozások esetében szintén elengedhetetlen a rugalmasság.

Hasznot húztak mások kárából

A Világbank elemzése szerint jelentős támaszt adott a török gazdaságnak a globális logisztikai hálózatok megakadása is. Miután a hajózási árak növekedése és az ázsiai termelési láncok problémái miatt egyre drágábbá és nehezebbé vált az ipari alkatrészek és késztermékek kelet-ázsiai beszerzése, számos európai ipari cég Törökországba szervezte át az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártást.

Ezt jelzi, hogy a textilek és ruhaneműk, ipari gépek, járművek és elektronikai cikkek exportja is jelentősen nőtt, a növekedésért felelős fő piacok pedig Németország és a nagy nyugat-európai gazdaságok voltak.

Szintén javította a helyzetet az európai utazási akadályok fokozatos eltörlése és a turizmus újraindulása, amely megdobta a szolgáltatószektor bevételeit. E téren pedig vannak még tartalékok a korábbi tendenciák alapján: 2019-ben Németországból ötmillió turista érkezett, ami 2020-ra 1,1 millióra csökkent, majd 2021-re hárommillió fölé nőtt.

Az exportnövekedés és a turisztikai bevételek természetesen a lírának és a török államháztartás bevételeinek is jót tettek, és emiatt valamelyest csökkentették a kormány baklövései által okozott károkat. A foglalkoztatás is visszatért a járvány előtti szintre, miközben az államadósság stabilan alacsony, alig haladja meg a GDP 40 százalékát.

Forrás: www.napi.hu