A nők jogaiért és a szólásszabadságért gyakran felszólaló Elif Shafakot 10 perc 38 másodperc című regénye miatt tavaly büntetőeljárás alá vonták Törökországban, miközben a könyv a Booker-díj shortlistjére is felkerült. A Londonban élő, világszerte ismert írónő azóta egy pamflettel jelentkezett, a – magyarul egyelőre még nem olvasható – How to Stay Sane in an Age of Division megjelenése apropóján beszélgettünk vele.
ELLE: Legutóbbi könyvében az intellektuális nomádokról ír többek között. Mit jelent ez a kifejezés?
Elif Shafak: Tetszik a „nomád” szó, amelyet James Baldwin (író, fekete polgárjogi aktivista – a szerk.) szeretettel használt. Lehet, hogy nem mindig tudunk fizikailag utazni, de amikor könyvet olvasunk, akkor is úton vagyunk. A folyamatos olvasás folyamatos mozgás. Az intellektuális nomád pedig olyan személy, aki nem hajlandó egy statikus csoporteszmébe gyökeret verni, nem hajlandó beleragadni egyetlen visszhangkamrába. Folyamatosan meg kell kérdőjelezni a körülöttünk lévő dolgokat, olvasnunk, tanulnunk kell, lényegében örök diáknak kell maradnunk az életben.
ELLE: Egy interjúban arról is beszélt, hogy az elolvasandó könyveink listájának miért kellene sokfélének lennie. Hogyan látja a sokféleség kérdését az élet különböző területein napjainkban, amikor úgy tűnik, hogy mindenki a saját buborékjában él?
E. S.: A populizmussal, nacionalizmussal és törzsi rendszerekkel teli világunkban a „sokféleség”, mondhatni, negatív szóvá vált. Manapság valóban egyre több ember él a saját buborékjában, és bizonyos szempontból a járvány tovább rontott a helyzeten. A közösségi média pedig folyamatosan generálja és súlyosbítja a „mentális gettókat” és visszhangkamrákat. Ezzel szemben az életben soha semmit nem tanulunk visszhangokból vagy ismétlésekből. A sokszínűség gyönyörű, értékes és átalakító erejű. Ami a legfontosabb, hogy a sokféleség és az integráció védelme egészségesebb megközelítés, mint azon soviniszta törzsi rendszereké, amelyek mindig nagyobb mértékű szélsőséget teremtenek.
Forrás: elle.hu