Török tudósnők: hányan vannak, milyen területen jeleskednek, kik ők?

Törökország büszke lehet arra, hogy a 2020 februárjában megjelent statisztika szerint a tudományos világban és a mérnökként dolgozó nők aránya alapján – nem kevés nagy államot megelőzve – a ranglistán a 17. helyet foglalja el.

Az Eurostat 36 országot tartalmazó listáján az első helyen Norvégia szerepel, döbbenetes 55,07% aránnyal, azaz 100 tudós és mérnök közül 55 nő. Az élmezőnyben van Litvánia, Lettország, Dánia és Bulgária is. Törökország – ahol a nők aránya ezeken a területeken 44,24% – nem sokkal marad le tőlük.

Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy Magyarország – ahol joggal lehetünk büszkék arra, hogy hagyományosan magas szintű a tudományos oktatás – ezen a listán már több éve az utolsó három ország között szerepel. 2020-ban a tudósok és mérnökök kevesebb, mint egyharmada volt nő: mindössze 32,63%, és ezzel az arányuk jóval a 41%-os EU átlag alatt van.

Cikkünkben – ha úgy tetszik nőnapi ajándékként március 8-ra – szeretnénk kicsit bepillantást nyújtani a török tudósnők világába, és néhányukat be is mutatjuk. Igyekszünk a tudományos élet több területéről csipegetni.

Az első – világhírt szerzett – török tudósnőként Dilhan Eryurtot tartják számon. A fizikus a NASA Goddard Kutatóintézetében is dolgozott, munkája elismeréseként Apolló-díjat kapott, amely a NASA egyik legrangosabb elismerése. Róla egy önálló cikkben is olvashatnak.

A NASA munkatársak között Feryal Özel nevét is megtalálhatjuk. Őt 2019. április 10. után az is megismerte, aki addig nem hallott róla. Ekkor készült el ugyanis az első olyan fotó, melyen egy fekete lyukat rögzítettek a tudósok. Az asztrofizikus nő tagja volt annak csapatnak, mely több éves munkával elkészítette azt a teleszkópot, amivel ez lehetségessé vált.

Szintén fizikusként dolgozik Bilge Demirköz, akinek a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram díját ítélték oda 2017-ben. Mindössze 14 éves volt, amikor részt vett egy matematikaversenyen Svájcban, és meglátogatta a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) központját, ahová később már munkatársként térhetett vissza. Jelenleg az ankarai Közel-keleti Műszaki Egyetem laboratóriumában dolgozik, űrkutatásokat végez.

A biofizikus Zehra Sayers szerepelt a BBC 2019. évi „a világ legbefolyásosabb női” listáján. Ugyanebben az évben elnyerte az Amerikai Tudományos Fejlesztési Szövetség  díjat is (AAAS Award for Science Diplomacy). Zehra Sayerst a Közel-Kelet reménye jelzővel illetik, mert munkájával hozzájárul nyolc közel-keleti ország tudósainak összefogásához (SESAME projekt). Tanít, de nem csak a katedrán: több fórumon biztatja a fiatalokat arra, hogy válasszák ki az őket érdeklő területet, dolgozzanak azon – bármi legyen is az –, ami a legnagyobb örömet szerzi nekik.

Canan Dağdeviren az első török orvos, akit a Harvard Young Academy (Harvardi Fiatalok Akadémiája) tagjai közé választottak. Legjelentősebb találmányai közé tartozik a hordozható pacemaker, illetve egy szerkezet, amely 10 másodpercen belül képes diagnosztizálni a bőrrákot.

Még egy NASA-tudós: az asztrobiológus Betül Kaçar. Az első olyan török tudós, aki saját csapatot hozhatott létre, így 12 kutatócsoport vezetéséért felelős a NASA égisze alatt. Annak megértésén dolgoznak, hogy milyen mikrolények maradtak fenn a földön több milliárd év alatt.

Naşide Gözde Durmuş izmiri iskolalány volt, és harmadikos korától néhány évig kénytelen volt olyan vizsgálatokra járni, ahol mindig megszúrták. Orvosának azt mondta: „Mindig tűt szúrsz belém, mire neked gyereked lesz és őt is meg kellene szúrnod, én egy tesztet készítek, amivel sokkal egyszerűbben végezhető majd a vizsgálat.” Ennek a traumának köszönhetően szenteli életét a mikrobiológiának és a genetikának. Miután megszerezte doktorátusát Stanford Egyetemen kezdett dolgozni. Kifejlesztett egy egydolláros eszközt, mellyel 20 perc alatt otthon is tesztelni lehet, hogy vannak-e rákos sejtek az emberi testben. Neve szerepel a MIT Technology Rewiew magazin 35 év alatti felfedezők listáján. (Ez eddig három török személynek sikerült: rajta kívül a fentebb bemutatott Canan Dağdeviren orvosnak és Duygu Kayaman látásérült pszichológusnak.)

Végül ne feledkezzünk meg korszakunk sztárjáról! Özlem Türeci neve szinte naponta jelenik meg a sajtóban. Férjével alapították a BioNTech nevű céget, mely elkészítette a koronavírus-vakcinát, ami reményt adott egy reménytelen időszakban. Ám Özlem Türeci orvostudományos munkája más területen is kiemelkedő: kutatásának középpontjában a rákos megbetegedések és az oltásalapú terápiák, valamint az antitestek fejlesztése áll. Miután kifejlesztette a tumorantigének jellemzésére szolgáló SEREX technológiát, elnyerte a Német Hematológiai és Onkológiai Társaság Vincenz Czerny-díját és 1997-ben a Saarlandi Egyetem Calogero Pagliarello kutatási díját. 2021-ben a Time magazin címlapján szerepelt.

Nagyon hosszú a sor: még a világszerte ismert tudósnőket is nehéz mind bemutatni. Most csak egy-egy mondat erejéig említünk meg további jelentős személyeket, azért, hogy olvasóink is tudjanak róluk, követhessék munkásságukat.

Hatice Zora egy igazán különleges témát kutat: nyelv- és érzelemfejlődés az agyban. Munkájáért 2019-ben XVI. Gusztáv svéd király tüntette ki.

Elif Nur Fırat Karalar sejtbiológus a rák és a genetikai betegségek molekuláris alapjait kutatja. Az első török tudós, akit beválasztottak az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) Fiatal Kutatók Programjába.

Betül Gözel Ulusal sebész olyan műtétek előtt nyitotta meg az utat, amilyeneket eddig csak tudományos-fantasztikus filmekben láttunk. Egereken végzett kísérletekben ültetett át ereket, hajbőrt, ami lehetővé teszi, hogy elhunyt emberek arcát ültessék át élő emberekre. 2003-ban elnyerte a Beritt Brown-díjat.

Yasemin Alanay gyermekorvos, genetikus. Vezető kutató olyan tanulmányokban, ahol az öröklődő ún. üvegcsont betegséget és az arc fejlődésében szerepet játszó géneket kutatják.

Figen Söylemezoğlu kutatóorvos, aki legkevesebb 150 tudományos cikkhez adta a nevét. Kutatási területe az idegrendszeri daganatok, az epilepszia patológiája és a szemdaganatok.

Seza Özen kutatásait a gyermekkori reumatikus betegségekre összpontosította. Számtalan nemzetközi kutatás részese, eddig 400 tudományos cikke jelent meg.

Serap Aksoy mikrobiológus, aki a Yale Egyetem munkatársaként Afrikában kutatja a cecelégy genetikáját és az általa hordozott betegségeket.

A sor – szerencsére – szinte végtelen.

Források: webtekno.com, cnnturk.com

Erdem Éva – Türkinfo