Egy török tudós, aki meghódította a tudományos világot

Dilhan Eryurt török tudós a nap és a csillagok fejlődésének tanulmányozásával szerzett magának világhírnevet. Ismerkedjünk meg ezzel a rendkívüli nővel, aki dolgozott a NASA Goddard Kutatóintézetében is és Apolló-díjjal tüntették ki!

Dilhan Eryurt 1926. november 29-én született Izmirben. Születése után nem sokkal családjával Isztambulba költöztek, majd néhány év múlva Ankarában telepedtek le. Iskolai tanulmányait a Mimar Kemal általános iskolában kezdte.  Így emlékezett vissza ezekre az évekre: „Akkoriban az utcákat kellett járnunk, és a 10. évi himnuszt kellett énekelnünk.”

Édesapja ezt javasolta számára: „Lányom, olvass, nőj fel, és tegyél valamit az országodért!

Később az Ankarai Leánygimnáziumban dicsérettel érettségizett le. Az akkori oktatási miniszter, Hasan Ali Yücel, Atatürk Söylev díjjal tüntette ki.

Mivel Dilhant különösen érdekelte a matematika, így az Isztambuli Egyetem Matematika és Csillagászati Tanszékére járt, ahol matematikából diplomázott. A csillagászat iránti érdeklődése ekkor kezdődött el, a matematika mellett ezt a tárgyat is felvette. Később ő hozta létre az Ankara Egyetem Csillagászati Tanszékét.

1953-ban Amerikába utazott, ahol a Michigani Egyetemre iratkozott be, asztrofizikát tanult és abból is diplomázott. Amikor visszatért Törökországba, az egyetem Asztrofizika Tanszékén Kreiken professzor asszisztense lett. Ebben az időben fejezte be doktori disszertációját és később Kreiken professzor kutatásainál segédkezett.

1959-ben megnyerte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíját, így két évet Kanadában töltött a Deep River Atomenergia Laboratóriumban Cameron professzor mellett. A professzortól kapott feladatok elvégzése során találkozott először számítógéppel. „Korábban nem hallottam róla, nem tudtam, mi a programozás. De nagyon jó eredményt értem el. A korábban használt számítógépekkel a számítások legalább egy hétig tartottak, ez az új gép azonban kevesebb mint egy másodperc alatt elvégezte. Nagyon meg voltam lepődve.

Cameron professzorral a Nap történetét is kutatták.

Miután már egy ideje kutatóként dolgozott Kanadában, elnyert egy újabb ösztöndíjat, ezúttal az Amerikai Egyesült Államok Soroptimista Szövetségétől, így az Indiana Egyetem megfigyelőközpontjába került, melyet Dr. Megy Wrubelbe vezetett.

Később egy újabb ösztöndíjnak köszönhetően, melyet a Nemzeti Tudományos Akadémiától kapott, New Yorkban a NASA Goddard Űrkutató Intézetébe került; ő volt az egyetlen nő, aki az intézményben dolgozott.

Ezek a tanulmányok radikálisan megváltoztatták a tudományos világ nézetét a csillagok evolúciójáról, és megalapozták a mai modern csillagfejlődési elmélet alapjait. A NASA-nál töltött ideje alatt számos tudományos cikket publikált.

A munkája elismeréseként Apolló-díjat kapott, amely a NASA egyik legrangosabb díja.

1968-ban tért vissza Törökországba, ahol a Közel-keleti Műszaki Egyetem (METU) Fizika Tanszékén egy évig vendégprofesszorként dolgozott, hogy tudását és tapasztalatait a fiatalabb generáció számára is átadja.

Törökország Tudományos és Technológiai Kutatási Tanácsának (TÜBITAK) támogatásával csillagászati találkozókat szervezett. A kétévente megrendezett tudományos találkozóknak köszönhetően az egyetemi kutatók megismerhették egymást és tanulmányi területeiket, így tudományos együttműködést hoztak létre.

1969-ben Eryurt visszament a NASA-hoz dolgozni, majd 1973-ban visszatért a METU-hoz is, ahol megalapította az Asztrofizika Tanszéket.

1977-ben a TÜBITAK tudományos díjjal tüntette ki.

1988-ban a METU Fizika Tanszékének vezetője lett, majd hat hónappal később öt évre kinevezték a tudomány és irodalom dékánjának.

1993-ban ment nyugdíjba.

2012 szeptemberében, 86 éves korában hunyt el.

Forrás: fizikciler.info.tr, binyaprak.com

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here