Szijjártó: Az európai biztonság a török elnök kezében van

A világjárvány újabb migrációs kihívásokhoz vezetett, ebben a helyzetben a külső okok megszüntetésére és a határok megerősítésére van szükség, jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter, miután részt vett az uniós külügyminiszterek találkozóján Brüsszelben. Hosszú hónapok óta ez volt az első személyes találkozó, ennek megfelelően igyekeztek a tárgyalóteremben lévők számát minimálisra csökkenteni, és a minisztereket is megkérték, hogy ne álljanak egymáshoz túl közel.

A tanácsülés után Szijjártó Péter elmondta, hogy az EU nem jó irányba terelgeti a dolgokat, szerinte három területen is stratégiai hibát vét az unió, és mindezek erősítik az illegális migrációt. Úgy véli, hogy a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos eddigi összes terv kudarcot vallott, szerinte az Egyesült Államok által javasolt tervet kellene követni, amelyet Donald Trump január végén jelentett be, és amelynek része, hogy Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, és megnyílna az út egy palesztin állam létrehozása előtt. A javaslatot egyébként a közel-keleti békefolyamatban érintettek közül egyedül Izrael támogatja. Szijjártó Péter még azt is hozzátette, hogy Magyarország ellenez minden európai nyilatkozatot, amely lassítja ezt a folyamatot és támadja az izraeli kormányt.

A külügyminiszter Törökország kapcsán is migrációs veszélyről beszélt, szerinte

tudomásul kell venni, hogy az európai biztonság a török elnök kezében van.

Hozzátette, hogy ennek áraként az EU hatmilliárd eurót ígért, amit még nem fizetett ki. Szijjártó figyelmeztetett, hogy ha tovább csináljuk ezt a játékot, akkor a törökök újra megnyitják a kapukat, és négymillió menekült van a területükön.

Végül a külügyminiszter beszélt az EU és 79 afrikai, csendes-óceáni és karibi ország és az EU között 2000-ben megkötött úgynevezett Cotonoui Megállapodásról, amelynek érvényessége 2020 végén jár le, és most folynak a tárgyalások a megújításáról. Szijjártó szerint ez a nemzetközi egyezmény azon dokumentumok egyike, amelyek az illegális bevándorlást legalizálják, mert arról szól, hogyan jöhetnek be az érintett országokból legálisan dolgozni az ott élők. Szijjártó Péter szerint a járvány miatt most az a kötelezettségünk, hogy az európai embereknek adjunk munkát.

A külügyi tanácsülés után az Európai Unió külügyi főképviselője is összefoglalta a napirendi pontokat. Josep Borrell az EU külpolitikájának irányítója, ő elnökli a tanácsüléseket is, és ő szólalhat fel a tagállamok nevében. Sajtótájékoztatóját hallgatva azonban úgy tűnt, közte és Szijjártó Péter között a távolságtartás túlzott méreteket ölthetett, ugyanis egyáltalán nem arról beszélt, mint magyar kollégája.

Borrell egyetlen egyszer sem ejtette ki a migráció kifejezést, nem ejtett szót sem a Cotonoui Megállapodásról, sem a köze-keleti békefolyamatról.

Törökországról viszont beszélt:

elítélte a török vezetést az EU nevében, mert a ciprusi vizeken továbbra is illegális fúrásokat végez,

felszólította a török hatóságokat, hogy vonják vissza a Hagia Sophia múzeumból mecsetté alakítását, valamint

tartsák tiszteletben a Líbiára vonatkozó fegyverembargót.

Ugyancsak beszélt arról, hogy Kína megsérti Hongkong önállóságát, és ennek kihatása lesz az EU–Kína kapcsolatokra. Három tagállam, Franciaország, Németország és hozzájuk csatlakozva Svédország határozott fellépésre szólították fel az EU-t, és egyes termékekre (például a rendőrség által használt gumilövedék) kiviteli tilalmat javasolnak. Ezen túlmenően azt is mondták, hogy a kínaiak által üldözött hongkongi aktivisták számára az EU-nak hosszú távú menedékjogot kell biztosítani.

A külügyminiszterek által elfogadott állásfoglalások itt érhetők el, ezekben nem szerepelnek azok a pontok, amelyekről Szijjártó Péter beszélt.

Forrás: index.hu