Az UNESCO Meghatározatlan kulturális örökségek védelmi egyezségének törökországi végrehajtó szervezete, a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium Kutatási és Oktatási Intézete folytatja munkálatait, céljuk, hogy az UNESCO által az egész világ megismerkedjen a meghatározatlan kulturális örökségi elemekkel, illetve hogy ezek az emberiség közös emlékei legyenek.
E munkálatok kiterjesztésének köszönhetően a 2017. december 4-8. között megrendezett, a Dél-Koreai Köztársasághoz tartozó Jeju szigetén tartott, UNESCO Meghatározatlan kulturális örökségek védelmének 12. nemzetközi bizottsági tárgyalásán a Törökországot képviselő “fütty-nyelv” szavazati többséggel került fel az UNESCO Sürgős védelmet igénylő, meghatározatlan kulturális örökségek listájára.
Törökország fekete-tengeri régiójának meredek hegyei és nehéz ökológiai viszonyai vezettek ehhez a különleges, Törökország más területeitől teljesen eltérő kulturális hagyománynak a kialakulásához. A tartomány domborzati viszonyai egymástól messze lévő házak építését tette csak lehetővé. A hatalmas távolság miatt a hagyományos szóbeli kommunikáció technikailag lehetetlen, így az itt élő emberek a szükséges helyzetekben kihasználják a fütyülés közben létrejövő magas hangterjedelmet. A fütty-nyelv az ujj-nyelv-fog-ajak-arc együttes használatával kibocsájtott fütyülés szóbeli jelentéseket nyerő kommunikációs rendszere. Napjaink technológiája mellett szinte teljesen feledésbe merült, azonban a Fekete-tenger keleti régiójában, főleg Giresun, Ordu és Gümüşhane városában még mindig használatban van.
A fütty-nyelv felvételét még 2016-ban javasolták, és hatalmas érdeklődés övezte a 2017-es decemberi konferencián, így nem meglepő, hogy egyhangú szavazással került fel a listára.
A kulturális és idegenforgalmi miniszter, Numan Kurtulmuş a dél-koreai konferenciákról hazatérve a Twitteren tett nyilatkozatában a következőket írta: “A Fekete-tengernél évszazadok óta felcsengő madár-nyelvként is ismert fütty-nyelv felkerült az UNESCO “Sürgős védelmet igénylő, meghatározatlan kulturális örökségek” listájára. Elismerésem az összes fekete-tengeri testvéremnek, akik a mai napig éltetik e hagyományt. Gratulálok!”
Ugyanezen a tárgyaláson Törökország és Macedónia közös projektje a „Tavaszváró ünnepek: Hıdrellez” nevű, meghatározatlan kulturális örökségi eleme is felkerült az emberiség meghatározatlan kulturális örökségeit felvonultató listára.
Az évszakok ciklikus változásainak bűvkörében élő emberek Anatóliában a történelem kezdete előtti időktől egészen máig különböző rituálékkal és ceremóniákkal ünneplik a tél végét és a természet ébredését. Ezek közül a ceremóniák közül az egyik legfontosabbat, a Hıdrellezt, napjainkban is ünneplik egészen a Balkán-hegységtől Közép-Ázsiáig. Törökországon belül mindenhol éltetik ezt a hagyományt, elsősorban Trákiában. A Hıdrellez ünnepek mutatják, hogy különböző kultúrák milyen kölcsönhatással vannak egymásra.
A 171 ország támogatását élvező UNESCO Meghatározatlan kulturális örökségeinek védelmi egyezségének keretein belül Törökországot beválasztották a végrehajtó szervezetbe, így szót nyert az UNESCO felső szintű véglegesítő bizottságában.
Ez idáig összesen 14 világörökségnek minősített kulturális emlékkel büszkélkedhetett Törökország, azonban a Sürgős védelmet igénylő, meghatározatlan kulturális örökségek listáján először kapott helyet törökországi emlék. A Törökországon belüli Meghatározatlan kulturális örökségek listája így most már 16 névvel büszkélkedhet, a kategórián belül ezzel sikeresen védi helyét az első 5 ország között.
Dora Uysal – Türkinfo
Forrás: Hürriyet, T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı