Isztambul macskái nem a szokványos „cuki cicák” beállításban

Az Isztambulban élő fotóművész, Ekin Küçük azután kezdte el etetni az utcai kóbor macskákat, miután szeretett kutyái elpusztultak. Nagyon szomorú és elkeseredett volt. Ebben az időszakban vigaszt csak az nyújtott neki, amikor a kertjében összegyűlő szomszéd macskákat figyelte, ahogy élelem után kutatnak. Így kezdődött a macskákkal való kapcsolata.

A kóbor állatok élete Isztambulban nagyon kemény. Küçük szerint a törvény nem védi kellőképpen az utcán élő állatokat. A kegyetlenkedések miatt kiszabott büntetések nem elég súlyosak, gyakori, hogy az állatokon bántalmazások nyomai látszódnak. Sokukat elüti az autó. A kóbor állatok sokkal könnyebben kapnak el a betegségeket, és várható élettartamuk is jelentősen rövidebb, mint a háziállatoké. Legtöbbjük csak egy-két évet ér meg.

A fotós legkorábbi emléke a kóbor macskákról egy nagyon szomorú esemény volt. Gyermekként látta, ahogy a kerületi önkormányzatok úgy akadályozzák meg a kóbor állatok elszaporodását, hogy megmérgezik őket. Reggel, amikor elindult otthonából, tucatnyi macska és kutya teteme hevert az utcán. Küçük ezt traumaként élte meg.

Mégis amikor megismerkedett a környékbeli macskákkal, – minden nehézség ellenére – mosolyt csaltak az arcára. Játszottak és rosszalkodtak, és minden reggel és este visszatértek a kertjébe, hogy egyenek.

A fényképeivel az utcai macskák – gyakran fájdalmas – életében lévő örömteli pillanatokat akarta megragadni. A macskák okosak és buták is voltak egyszerre; veszekedősek éppúgy, mint ahogy jámborak is.

1 of 10

Most már otthon is van néhány macskája beleértve azt is, amelyet ő mentett ki a kocsija motorjából. Élénken emlékszik a történetre: a macska hangosan nyávogott, és két órába telt, amíg a tűzoltók segítségével sikerült kimenteni. A kórházban több, mint két hónapig kellett gyógyulnia, és lábát is elvesztette, mikor azonban felépült, akkor végre hazavihette.

Küçük azt szeretné, ha minden macskát magához vehetne, amely szükséget szenved, most már azonban különbséget tesz azok között, amelyeket megszeretett és azok között, amelyeket „csak” etet. Amikor lehetősége nyílik rá, egy-egy macskát magához vesz, hogy állatorvoshoz vigye és ivartalaníttassa.

Küçük marokkói utazása során is fényképezett macskákat. Észrevette, hogy némelyik marokkói kóbor macska füle be van metszve. Később tudta meg, hogy ez azt jelenti, hogy a macskát ivartalanították. Így az emberek már ránézésre tudják, hogy a macskát látta állatorvos.

Küçük reméli, hogy valami hasonlót Isztambulban is bevezetnek. Szeretné, ha több embert be tudna vonni ebbe a kezdeményezésbe, és többen törődnének a város macskáinak jólétével. Minél többet mutat az állatok sorsából, annál több segítséget kaphat.

A fotós könyvet is megjelentetett Cat Fever címmel, amely megvásárolható honlapján és az Instagramján is.

Forrás: www.featureshoot.com

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo