Magyarországon élő törökök, II. rész

A kávézóban csak férfiak voltak ottjártunkkor is – Akcse Nureddin szerint előfordul, hogy egy-két nő megnézi itt a meccseket, de ez ritka. A törökök a magyar kávézókba párosan is járnak, de ide nem szívesen hozzák el a feleségüket, mert azt mondják, így jobban érzik magukat – magyarázta. A nők pedig sajnos otthon maradnak – csóválta a fejét. Kevés is a török nő Magyarországon: nem minden török engedheti meg magának, hogy a családját is Magyarországra költöztesse, sokaknak pedig magyar felesége van, akik könnyen találnak társaságot a hazájukban.

„Meg itt vannak a fanatikusok, de ezekből a hülyékből kevés van” – tette hozzá a kávézó vezetője. Azokra célzott, akik a feleségük nélkül mennek bulizni, mert úgy gonbolják, hogy a nőknek nincs keresnivalójuk az ilyen helyeken, pláne egyedül. Férfias dolgok Egész máshogy látja a kérdést egy török üzletember, Ahmet Mücahit Akyüz. Szerinte nem is lenne értelme, hogy a nők a kávézókba járjanak. „Ott férfias dolgokról beszélgetnek, csak unatkoznának” – mondta. „Kevés itt a török nő, és a legtöbben otthon vannak, hiszen nem nagyon beszélnek magyarul. Inkább törökökkel találkoznak, vagy olyan magyar nőkkel, akik tudnak törökül.”

Külön nő- és férfiközösség létezik Magyarországon is, a török nők kevésbé nyitottak. Ők szinte mindannyian feleségek, és mivel nincs rá szükségük, nemigen tanulják meg a magyar nyelvet – mondta egy magyar lány is, akinek török a férje. Sok török férfi magyar nőt vesz el – a megkérdezettek szerint egyszerűen azért, mert fiatalon jönnek ide a férfiak, itt könnyű barátságot kötni, és szépek a magyar nők. A muszlimoknak szabad keresztény vagy zsidó nőt elvenniük, akiknek nem kötelező áttérniük az iszlám hitre. A törökök nagy része amúgy sem viszi túlzásba a vallásosságot – mondta több forrásunk -, a napi ötszöri imára vonatkozó előírásokat például nem mindenki tartja be. A törökök pedig „nagyon tudnak szeretni, és értékelik a nőt”. „Sosem beszélnek előtte csúnyán, és mindent megvesznek neki” – mondta egyikük. A Star Kebab tulajdonosa szerint azonban hiába gyakoriak, általában rossz végük van a török-magyar házasságoknak. „A tiéd is, az enyém is egy más kultúra. Törökországban akár egy év is lehet, amíg szeretkeznek a párok, itt pedig akár már egy hét után is. A fiatalember idejön, gyorsan lesz szerelmes, és gyorsan megházasodik.” A tizenhat éve Magyarországon élő Mehmet azt mondta, sok vegyes házasságot látott már tönkremenni. Sok török férj előbb-utóbb kéri, hogy a felesége térjen át az iszlámra, és ez buktatókat rejt.

Az iszlám segíthet „A férjem által lettem muszlim, de nem miatta” – mesélte egy magyar lány, aki török férfihoz ment feleségül. Szerinte a vallás képes összekötni a párokat, míg sok vegyes házasságot éppen a két ember különböző vallása tesz tönkre – ez még akkor is igaz, ha a férj nem hívő. „Mélyen bennük vannak a szokások, az erkölcsösség, a férfi-nő elkülönülés, nekik fontos, hogy mire nevelik a gyerekeket” – mondta. „A törököknek eszükbe sem jut, hogy zavaró lehet a férfiak és a nők elkülönülése, annyira megszokták. Nehezebben értenek szót a nőkkel, még a házastársi viszonyban is, hiszen külön nőttek fel” – mond példát a magyarok és törökök közti különbségre a lány, akinek a vallás segített megszokni a változást. Azt mondta, ismer olyan nőket, akik némi unszolásra tértek át az iszlámra, megpróbáltak rendszeresen imádkozni, de fél év múlva már nem vették komolyan. Más magyar nők viszont még a férjüknél is buzgóbb muszlimok lettek. „Mert nekünk ez új dolog” – magyarázta. A lány szerint Magyarországon könnyebb egy magyarnak követni az iszlám hitet, mint a törököknek. „Mi megszoktuk, hogy kihívóan öltözött nők flangálnak az utcán, nekik viszont ez ronthatja a hitüket” – mesélte. Azért, mert nehezebb úgy imádkozni, ha előtte a férfi megnézett egy lengén öltözött nőt. Magyarországon szerinte többen az ilyesmi miatt távolodnak el az istenszolgálattól.

Testvérnemzet a magyar Ha a török-magyar különbségekről kérdeztük őket, minden török a család fontosságát említette első helyen. Sokan elválnak, a túl nagy szabadság miatt – mondta egy kis török étterem vezetője. „Itt nem olyan fontos a család. A tizennyolc éves gyereknek már be kell szállnia a rezsiköltségekbe, cserébe a szüleit később az öregek otthonába küldi, pedig az idősek szerintünk nagy tiszteletet érdemelnek” – mondta Mücahit Akyüz. Az viszont jó, hogy a magyar családokban mindenki dolgozik, nem csak egy ember. Törökországban sokszor egy férfi tartja el a nagy családot, és emiatt nagyon gyorsan öregszik – mondta Mehmet, aki szerint „a legkedvesebb nép Magyarországon él”. A magyarok kicsit visszahúzódók, de jó emberek – jelentette ki egy török büfé üzletvezetője. A török gyerekek az iskolában a hun rokonságról tanulnak, sok a közös szó is – magyarázta. Sok magyar csodálkozik, hogy a törökök ennyire szeretnek minket – mondta Tasnádi Edit, az ELTE török szakának tanára. A török iskolákban mohácsi győzelemről tanítanak, és minden török gyerek úgy tudja, hogy az ural-altaji nyelvrokonság révén a magyarok a rokonaik. Az átlag török testvérnépnek tekinti a magyarokat, és úgy tudja, hogy közös ázsiai őshazából származunk. „Csak a fanatikusokkal van baj” Akcse Nureddin kurd származású, politikai menedékjogot kapott, ezért él Magyarországon. A nemzetiségére, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kérdésre annyit mondott: „Az emberek között nincs baj. A törökök tudják, hogy kurd vagyok, tudják, hogy hazafi vagyok. Csak a fanatikusokkal van baj. Nem a két nép harcol, hanem egy csoport és a hadsereg között folyik a harc” – mondta. A törökök Atatürk óta büszkék a törökségükre, azelőtt még a vallás volt a fontosabb, nem a nyelv vagy a nemzetiség – magyarázta Tasnádi Edit, az ELTE tanára.

A mai törökök szerinte nem szívesen hallanak a kurdokról. „Ezeket a konfliktusokat mi is éljük, de mi sem tudjuk megoldani” – vélte. A kurd-török összecsapások során körülbelül 30 ezer ember halt meg, a kurdok mindenütt a bőrükön érzik a megkülönböztetést. Bár ez inkább pszichológiai üldözés, nem fizikai – mondta Tasnádi. Egy kurd csinálhat karriert, de az identitását valamennyire fel kell adnia – tette hozzá. Kendőben jobb Magyarországon Törökországban ma sok vitát vált ki a vallásosság látszólagos előretörése. A szekuláris, atatürkista törököket nagyon idegesíti ez a jelenség, a vallásosak viszont azt szeretnék, ha lenne joguk a hitük szerint élni – mondta Tasnádi Edit. „A szekuláris államot senki nem akarja megtörni, egyszerűen csak szeretnék, ha megengednék, hogy nyugodtan kövessék a vallásukat” – mondta egy török üzletember. Szerinte a török állam sokszor nem hagy választási lehetőséget: egyetemeken és hivatalos állami helyeken tilos kendőt viselni, tizenkét éves korukig a diákok nem tanulhatják a Korán nyelvét.
Wirth Zsuzsanna, Origo, Fotó: Pályi Zsófia