Választások Törökországban: Európa sorsa is eldőlhet

• November elsején kerül sor ismét választásokra, miután az AKP júniusban elvesztette abszolút többségét, és azóta sem sikerült megállapodni a koalíciós kormányzásról.
• Erdogan és az AKP célja a stabil többség megszerzése.
• Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem sikerül javítania az Igazság és Fejlődés Pártjának és kénytelen lesz koalícióra lépni.
• Törökország geopolitikai helyzete miatt a választás nem csak belpolitikai ügy, komoly nemzetközi politikai vonzatai is vannak.

Az előrejelzések szerint a november 1-re kitűzött választások is hasonló eredményeket hozhatnak Törökországban: az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kénytelen lesz koalíciós partner után nézni, miután várhatóan nem lesz képes elérni az abszolút többséget.

A júniusi választásokon a 2002 óta stabil többséggel kormányzó AKP a szavazatok 40,5 százalékát szerezte meg, így nem tudott önállóan kormányt alakítani. A Köztársasági Néppárt (CHP) 25, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 17 százalékot hozott, illetve nagy meglepetésre a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) sikeresen átlépte a tíz százalékos bejutási küszöböt.

Körülbelül egy hónapnyi folyamatos tárgyalásokat követően sem sikerült az Igazság és Fejlődés Pártjának koalíciós partnert találni, így Recep Tayyip Erdogan, az AKP egykori miniszterelnöke, ma Törökország elvileg semleges elnöke november elsejére tűzte ki az új választásokat.

Erdogan két ciklust töltött miniszterelnökként, a török alkotmány értelmében azonban harmadszorra ezt a pozíciót már nem vállalhatta, így a szimbolikus köztársasági elnöki székbe került. A szimbolikus jellegtől függetlenül Erdogan mindmáig a török politikai élet legfőbb szereplője, továbbra is dominálja az AKP-t és kezében tartja a legfontosabb politikai kérdések irányítását.

A júniusi választások egyik legfontosabb tétje az volt, hogy képes lesz-e stabil többséget szerezni az AKP, miután ezzel teljesült volna Erdogan azon elképzelése, miszerint a parlamentáris berendezkedésű országot – amerikai mintára – elnöki rendszerre alakítja, ezáltal immár nem, hogy nem szimbolikus, hanem jelentős jogkörökkel felruházva magát.

Ez azonban akkor nem sikerült, és úgy tűnik, – az előzetes elemzői várakozások ellenére is, amelyek egy megismételt választás esetére egyértelmű AKP győzelmet prognosztizáltak – hogy a novemberi választások után sem fog sikerülni.

A Gezici török közvélemény-kutató cég szerdán közzétett kutatása szerint az AKP 41,3 százalékon áll, amely az 550 parlamenti helyből 262-t jelentene. Ez a szám még mindig elmarad az abszolút többségtől, amelyhez 276 képviselői hely megszerzésére volna szükség. A Konda kutató cég ennél is kevesebbre, 40,9 százalékra becsülte az AKP-t.

„Ha van „A” terv, akkor felesleges a „B” tervről beszélni”, válaszolta Ahmet Davutoglu miniszterelnök újságírók azon kérdésére, hogy készen áll-e koalícióra lépni a legfőbb ellenzéki párttal, a Köztársasági Néppárttal. Hozzátette, „egyetlen reményük a koalíciós kormányzás, viszont a mi célunk, hogy egyedül mi kormányozzunk.”

A cikk folytatása>>>

kitekinto.hu