1997-ben a Galatasaray nyerte a bajnokságot. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli,de ha azt nézzük,hogy ezzel a bajnoki címmel kezdetét vette egy olyan,négy éves periódus,amely a Galatát a világhírnévig repítette,akkor mindjárt más a helyzet!
Remek garnitúra alkotta azt a csapatot,melyben török és külföldi válogatott játékosok fociztak. Hazai részről Fatih A.,Bülent,Hakan Ü.,Suat,Tugay,Ergün,Emre B.,Okan,Ümit,Arif,na és persze Hakan Şükür,1997-1998-1999 folyamatos gólkirálya. És persze a román kontingens: Filipescu,Popescu,A.Ilie és természetesen a világklasszis Hagi.
A gépezet lassan,de biztosan beindult,a nemzetközi színtéren is elkezdtek jönni az eredmények. 1998-ban a csapat már „elkapta” a Juventust,2-2 Torinóban. Évről évre a játékoskeretet is sikerült megerősíteni:jött a brazil világbajnok kapus,Taffarel,a szintén brazil Capone a hátvédsorba,aztán Sergen,Hasan Şaş. A csapatot a kispadról irányította az egyéni stílusú Fatih Terim.
És akkor következett a mesés 1999/2000-es szezon. A Cim-bom-bom természetesen a Bajnokok Ligájában indult. Selejtezőt is kellett játszani,az osztrák Rapid Wien ellen. Simán vették is az akadályt,de az istanbuli mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes. Nem sokkal az 1999.augusztusi,tragikus emlékű földrengés után játszották,és a török ultrák a sárga-piros transzparensek helyett fekete drapériákkal rakták körbe az Ali Sami Yen stadiont.
Jó nehéz csoportba kerültek a főtáblán,és nem is jöttek az eredmények,kiemelkedik ezek közül a Chelsea elleni,hazai 0-5,melyet még megelőzött egy olyan botrány,hogy a fanatikusok kimentek az Atatürk reptérre,és kőzáport zúdítottak a vendégek buszára. A végére aztán magára talált a csapat,és nyertek Berlinben,a Hertha BSC ellen,méghozzá 4-1-re,ami után reggelig senki nem aludt Kreuzberg kerületben.
És jött a mindent eldöntő,AC Milan elleni hazai zárómeccs. A továbbjutás természetesen már régen elúszott,de az Oroszlánok szerencséjére az UEFA ebben az évben hozott egy olyan új szabályt,hogy aki megszerzi a BL csoportjában a 3.helyet,az folytathatja a kupaszereplést. De már az UEFA Kupában. A papírformának megfelelően az olaszok vezettek is 2-1-re,majd a csapat elővette a híres török virtust! Fantasztikus utolsó 4 percet produkálva megfordították a mérkőzést,és a vége 3-2 az Aslanlar javára!! Ennek nem csak a továbbjutást illetően volt nagy jelentősége,hanem azért is,mert előtte még soha korábban nem vert ki török csapat egy olaszt a nemzetközi kupákból!
Következhetett hát a folytatás a másik sorozatban. A Bologna jutott ellenfélül a törököknek,és az első,kinti meccsen Hakan Ş. fejesgóljával sikerült egy szép 1-1-et elérni. Otthon már nem adott esélyt a gárda,egy 2-1-es eredmény,és máris megvolt rövid időn belül a második olasz csapat skalpja is! Ezt követően vonult el téli szünetre az európai futballszínpad.
A folytatásban egy értékmérő klub került a Galata útjába. A német Borussia Dortmund ellen már tényleg megmutathatták a sárga-pirosak,hogy mit is értek az addigi szép eredmények. És az első,idegenbeli meccsen,a török vendégmunkások hathatós támogatása mellett Dortmund-Galatasaray 0-2! Elképesztő nagy bravúr! A revanson már elég volt csupán az előny megtartására törekedni (0-0).
A kupasorozat gálaelőadását a Beleári-szigetekre tervezte a Cim-bom-bom. Ugyanis Real Mallorca-Galatasaray 1-4! Megszégyenítő gólokkal alázták a spanyolokat az istanbuliak! A visszavágón is a mieink voltak a jobbak,az erősebbek: 2-1, Capone és Hakan Ş.góljaival.
Áprilisban már az elődöntőre kerülhetett sor. Ellenfél az angol Leeds United. Az első meccs sajnos nagyon sokáig emlékezetes maradt,de nem a játék miatt. A játék teljesen rendben volt,egy határozott Galatasaray 2-0-ra győzött,a gólszerzők ismét Hakan Ş.és Capone voltak. Ami miatt elhíresült ez a találkozó,az a mérkőzés előtti estén történt események sorozata. Az egyik vendéglátóhely közelében a török fanatikusok halálra késeltek két angol szurkolót. Innen kezdve terjedt el Európa-szerte az a nézet,hogy mindenhol a török szurkolókat szidták,alattomos,hátulról késsel támadó népségnek beállítva őket. Csakhogy én ismerem az érem másik oldalát is! A török focis DVD gyűjteményemben megvan a „Unutulmaz Maçlar” c. film. Ott szépen látszik,hogy mi volt a tragédia indítéka. Az İstanbulba érkező angolok buszokkal mentek be a reptérről a városba. És fel van véve,amint meggyalázzák a török lobogót,és a buszon letolják a nadrágjukat,és török lírával kitörlik a hátsójukat. Ez gerjesztette be a Galata fanatikusait! Fájó,hogy az áldozatok ártatlanok voltak,nem azok,akik a mocskosságokat elkövették.
A visszavágóról az UEFA kitiltotta a török drukkereket,egy Galata fan így is bejutott a vendégszektorba,de amikor kifeszítette a félholdas nemzeti zászlót,a biztonságiak azonnal lefogták. A meccsen nagyon színvonalas,minőségi játék alakult ki,a második találat Hakan gyönyörű átlövésgóljából született,így aztán kialakult a 2-2-es végeredmény,és a megérdemelt Aslan továbbjutás! A krónikához hozzátartozik,hogy amikor a nagyképű Emre Belözoğlu kiállíttatta magát,Fatih Terim az oldalvonalnál nemes egyszerűsséggel nyakon vágta! J
Soha a futball történetében nem fordult még elő korábban,hogy egy török csapat valamely európai kupa döntőjébe jutott volna!
Az UEFA kupa fináléja előtt még várt egy erőpróba az Oroszlánokra. Meg kellett vívniuk a Török Kupa döntőjét,amit abban a szezonban Diyarbakırban rendeztek. Az ellenfél Antalyaspor egyáltalán nem hagyta magát,és a rendes játékidőben kiharcoltak egy döntetlent.Hosszabbításra került a sor,itt már győzött a rutin,és a nagyobb játéktudás,5-3-ra győzött az esélyesebb sarı-kırmızı takım.
Egy súlyos körülmény viszont beárnyékolta a készülődést. L A Galatasaray SK 2000 tavaszán kis híján csődbe ment. De jellemző a török virtusra,hogy a csapat még fizetés nélkül is vállalta a további küzdelmeket! A klub férfi kosárlabda szakosztályának amerikai idegenlégiósainak bérét Fatih Terim állta,saját zsebből!
És akkor a Nagy Nap! 2000.május 17.,amire egész Törökország-klubhovatartozás nélkül-várt! Már egy héttel a nagy meccs előtt megjelentek a Galata fanok Dánia fővárosában,Koppenhágában. Még az abban az évben bebörtönzött kurd vezér,Abdullah Öcalan is kért egy Tv-t a cellájába. Sajnos összecsapások (késeléssel) most is voltak a török és angol drukkerek között. Maga a mérkőzés bizonyította,hogy egy 0-0-s döntetlen is lehet érdekes és izgalmas. Mert hogy a hosszabbítás után is ennyi maradt az eredmény. Rendkívül sok esemény,gólhelyzet adódott a küzdelemben. Szokása szerint Hagi itt is kiállíttatta magát,nehéz helyzetbe hozva ezzel csapatát. Nagyon jól játszott minden galatás,de a meccs embere számomra mindenképpen Taffarel volt. Hihetetlen,hogy miket védett ki,olyan bombákat is,amikor az öt és felesről zúdították a kapujára a labdát! Nagyon izgalmas volt az egész. Korábban,amikor egy ki-ki mérkőzés 11-es párbajjal zárult,már nagyon elegem volt,hogy ilyen esetben kivétel nélkül mindig az „én” csapatom vesztett. Most azt éreztem határozottan,hogy ebben a döntőben így nem kaphat ki a Galata,egészen egyszerűen azért,mert én azt bírnám ki! Allah meghallgatta a fohászomat,a törökök egyetlen büntetőt sem hibáztak el,így a szemem előtt íródott a sporttörténelem: egy türk csapaté az egyik európai kupa! Amikor Popescu belőtte a negyediket is,Beşiktaş szurkolóként észvesztő módon tomboltam a TV előtt. És így tett velem együtt egész Törökország is. De Rotterdamtól Szkopjéig mindenütt hatalmas ünneplések voltak,ahol csak törökök élnek. Szép volt fiúk!
És hát persze a vezetőedzőtől egy szokásos,”fatihterimes” nyilatkozatot hallhattunk:
„-Érdekes,hogy már akkor tudtam,hogy meg fogjuk nyerni az UEFA Kupát,amikor tavaly novemberben kiestünk a BL-ből”.
A nyáron persze az olasz klubok lecsaptak a diadalt elért törökökre. Fatih Terim Firenzébe került edzőnek,Hakan Şükür,Emre és Okan pedig Milánóba,az Interhez,Ümit Davala pedig mindkét milánói klubban játszott.
De a sikereknek ezzel még nem volt vége! 2000 augusztusában játszották az Európai Szuperkupa döntőjét. A keretből távozókat természetesen pótolni kellet,érkezett a kispadra a román Mircea Lucescu,a csatársorba pedig a brazil gólzsák,Mario Jardel. Velük megerősödve állt ki a csapat Monte-Carloban a világhírű Real Madrid ellen. És egy igen jó meccset láthattunk. Természetesen Jardel szerzett vezetést 11-esből,amit a vége előtt nem sokkal a spanyolok hasonló módon egalizáltak. Következhetett a már jól megszokott hosszabbítás! Jardel egy jobbról érkező beadást bevert a kapuba,az eredmény már nem változott a végéig,2-1 ide,a csapat a második európai trófeát is besöpörte! Nagyszerű! Az ellenfél edzője is elismerte: „A Galata jobban akarta a sikert.” Elmondhatjuk,hogy a 1999/2000-es szezonban a Galatasaray mindent megnyert,amit csak lehetett!
2000/2001-ben ismét a BL-ben kezdődött a nemzetközi szezon a piros-sárgák számára. Változatlanul nagyon jól szerepeltek,megverték az AC Milant,a Deportivo La Corunát,és egy őrületes mérkőzésen a Real Madridot,úgy,hogy 0-2-es madridi vezetés után 3-2-re nyertek az Oroszlánok. A visszavágó már nem sikerült,hamar kialakult a 3-0 a spanyolok javára. Ebben a szezonban még a Beşiktaş is legyőzte a Barcelonát 3-0-ra!
De a nagyszerű diadalmenet végére már elfogyott a Galata ereje,2001-ben a török bajnokságot már a Fenerbahçe nyerte.
Feyyaz