A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Melich professzor ezeket a muszlimokat besenyő-kún palóc eredetűnek tartja. Mások kazárnak, vagy besenyőnek. A böszörmény megjelölés tulajdonképpen minden muszlimot takart, s ezek Anonymus szerint mind volgai bulgárok lehettek, vagy „fekete-magyarok”. Adataink legrégebbi része tulajdonnevekből áll, legrégibb köznévi előfordulása bezermen, buzermen. XIII-XIV. századi helynevekben Buzermen, Bezermen, Bozermen. Ma, pl. Berekböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1291 óta), Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye, 1246 óta)- Többen állítják, hogy az egyéni, vagy kis csoportban bevándorolt muszlim vallású török nyelvű népcsoportokról lehet szó. A tatárjárást megelőző utazók, pl. Plano Carpini azt állítja, hogy a böszörmények kun nyelvet beszélők, akik a „szaracén” vallást követik. A böszörmény szó végső forrása a musulman. E név törökös változatai büsürman, bisirman, büsürmen. Ez utóbbi a magyar szó forrása. Ezek a fentebb említett muszlim vallású népek vagy kiváló íjászok, könnyűlovas harcmodort művelők voltak, vagy kereskedők. Településeik általában fontos kereskedelmi utak mentén terültek el. Nagyobb összefüggő tömbben a Mezőföldön, a Mátra vidékén, és az ország déli határvidékén éltek, illetve lettek tervszerűen letelepítve. A határvidéken egyértelműen katonai-határvédő feladatok céljából. Kisebb kolóniák mindenütt voltak, s a kereskedők szinte minden településen.
Írta boszormeny