Törökország világörökségei – Pergamon

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 2014.

Listán elfoglalt helye: 1457.

Elhelyezkedése: Égei-tengeri régió, Izmir

Kategória: kulturális örökség

 

Pergamon Törökország északnyugati részén helyezkedik el, mai neve: Bergama. Homérosz Íliászában Trója fellegvárát jelenti, de ismertebb arról, hogy egy, a Kaikosz-folyó mellé települt müsziai város neve is volt, amely másfél évszázadon át a Pergamoni Birodalom központjaként és fővárosaként játszott jelentős szerepet.

A települést Xenophón görög hadvezér és történetíró említi először i. e. 400. körül Anabaszisz, illetve Hellénika című műveiben, de igazi jelentőségre csak mintegy száz évvel később tett szert, amikor Lüszimakhosz trák király a pergamoni fellegvárban helyezte el kincstárát. A király pergamoni helytartója, Philetairosz azonban i. e. 282-ben elárulta az uralkodót, és annak ellenfeléhez, Szeleukoszhoz pártolt át, aki ezért Lüszimakhosz legyőzése után engedte, hogy vazallusa a korábbinál lényegesen önállóbban irányítsa a várost.

Philetairosz utódai, Eumenész, illetve I. Attalosz uralkodása alatt Pergamon végleg függetlenedett a Szeleukida Birodalomtól, és az azt, valamint a többi makedón utódállamot megdöntő Rómával alakított szövetséget, ami kedvezően hatott fejlődésére.

Folyamatosan növelte kiterjedését: előbb Müsziát, Phrügiát és Lüdiát, majd Lükaoniát, Piszidiát és Pamphüliát csatolta magához. Ezzel az attalidák alatt a leghatalmasabb ország lett Kis-Ázsiában.

Az uralkodók a birodalom kulturális színvonalát is igyekeztek növelni: hírneves iskolával, középületekkel és könyvtárral díszítették városukat. I. e. 133-ban az utolsó pergamoni uralkodó, az utód nélkül elhunyt III. Attalosz a római államot tette birodalmának örökösévé. A rómaiak legyőzték a trónkövetelő Arisztonikoszt, és i. e. 129-ben római tartományt alakítottak ki Pergamonból.

II. Eumenész nagy műveltségű uralkodó volt, aki az alexandriai könyvtár mintájára megalapította a pergamoni könyvtárat. Az egyiptomi Ptolemaioszok a rivalizálás miatt megtiltották számukra a papirusz kivitelét. E kényszer hatására kifejlesztették a pergament, azaz az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat. A pergamenlapokat – a korábbi papirusztekercsekkel ellentétben – könyv formában lehetett használni. A könyvtár 200.000 kötetét Antoniusz Kleopátrának ajándékozta nászajándékként.

A 19. századi pergamoni ásatások gazdag anyagot szolgáltattak az i. e. 3. és 2. század görög kultúrájának megismeréséhez. A várost a várhegy környékén, gondosan aláfalazott teraszokon építették. Az ókori város három fő részből állt: az Akropolisz, melynek kulturális és társadalmi jelentősége volt, valamint szent helyként is tisztelték; az Alsó város, ahol a társadalom alsóbb rétegei éltek; és az Aszklepion.

Az alsóbb szinteken állt több híres szentély, valamint a színház és a csarnokokkal ellátott könyvtárépület; fent a hegytetőn a királyi palota és a Trajaneum (a római világuralom temploma), ezek a város virágkorában épültek. A legismertebb a piac felett kiásott Zeusz-oltár, amelynek domborművei az istenek és a gigászok küzdelmét ábrázolják, a központban Zeusz és Pallasz Athéné alakjaival.

Pergamon 2014 óta a világörökség része, és több elsőséggel is büszkélkedhet. Itt volt a világ első lelki kezelési központja, amit Aszklepionnak hívnak, a világ legfüggőlegesebb színháza – a 10.000 ember befogadására alkalmas színház az egyik legtöbb lépcsőből álló építmény a világon –, mely elég jó állapotban megmaradt. Ez volt az első város, ahol bőrből készítettek papírt, amit pergamennek neveztek el. Pergamon büszkélkedhetett továbbá az ókori történelem legnagyobb könyvtárával is.

Forrás: hu.wikipedia.org

 

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here