Kalandozásaink Napkeleten – Tizenegyedik nap: 1. Göbekli Tepe, Atatürk víztározó

A szíriai események miatt csoportunk vezetője nem szeretett volna kockáztatni, így, nagy szomorúságunkra, az előre betervezett Harran látogatás elmaradt. Harran, a Kr. e. 1. évezredben fontos kereskedelmi csomópontként, valamint Szín holdisten kultuszhelyeként szolgáló település, közel a szír határhoz. Ma is híres agyagból készült, méhkaptár-szerű házairól.

Harran helyett kaptunk egy másik, hasonlóan fantasztikus programot. Korábban Çatal Hüyük (virágkora Kr. e. 6800- Kr. e. 6300. között) számított Anatólia bölcsőjének, innen származtatták egész történetét. 1994-ben azonban egy német származású régész, Klaus Schmidt, kutatásai eredményével azonnal felülírta az addigi elképzeléseket. Göbekli Tepe (Pocakos-domb), mely Şanlıurfától mintegy 12 km-re található, már korábban is ismert volt régész körökben, de nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki. Klaus Schmidt azonban felismerte, hogy a helyszínen talált pattintott kőszerszámok darabkái sokkal régebbi időkre tehetők, mint azt korábban feltételezték, így alaposabb feltárásba kezdett. Ekkor körvonalazódtak ki egy kb. 12000 éves körtemplom nyomai. Egészen pontosan nem is egy, hanem legalább húsz kőkör rejtőzik a föld mélyén. Feltételezések szerint a körben álló oszlopok között vallási rituálékat végeztek, majd idővel a helyet betemették, és egy újabb, kisebb kört építettek a tetejére, vagy a közelébe.

A körök hatalmas, T-alakú kőtömbökből, oszlopokból készültek, melyek mindegyike a kör közepe felé néz. Ezeket stilizált emberalaknak tartják. Rajtuk faragott állatfigurák, melyek egy része ma is jól kivehető. Az idő előrehaladtával az oszlopok egyre kevésbé megmunkáltak, a korábbi kidolgozottsággal ellentétben kissé elnagyoltak. Körben fapalló, állványok, a most is folyó munka nyomai. A pallón sétálva az egész területet teljesen körbe tudtuk járni. A dombtetőn olívaliget zöldellt, a fák telis-tele bogyókkal. A hely érdekessége, hogy település nyomait nem találták a közelben, vagyis az itt jelenlévők valószínűleg csak az építés, illetve később a szertartások idején tartózkodtak a helyszínen. Az építmények északi tájolása felveti azt is, hogy a körtemplomok építése szoros kapcsolatban állt az égbolt megfigyelésével.

Klaus Schmidt 2014. július 20-án elhunyt, a feltárások azóta nélküle folytatódnak. Különféle, az övével egyező és vele ellenkező nézetek kerülnek napvilágra – honnan és mikortól számíthatjuk civilizációnk bölcsőjét, folytattak-e földművelő tevékenységet az errefelé élők, vagy csak az építők élelmezésére kezdték meg azt, stb. Lehet, hogy egységes választ nem is kapunk ezekre a kérdésekre, hiszen a kultúra fejlődése megannyi úton-módon létrejöhetett.kahta 006

kahta 005Ami nem változott az idők során, az emberek hite, igénye a csodákra. Egy odvas fánál ugyanis azt az infót kaptuk, hogy ha valaki az odúba benyúlva elmormolja kívánságát, az teljesülni fog. Aki ebben hitt, feltétlenül ki is próbálta. Azóta még nem kérdeztem meg, mekkora sikerrel járt az akció.

Göbekli Tepén tett sétánk után elindultunk Adıyaman tartomány Kahta városa felé. Útközben elbúcsúztunk az Eufrátesztől – egy kis pihenő és néhány fotó erejéig – majd utunk nem épülethez, és nem is természeti képződményhez vezetett, hanem az emberi kéz természetbe történő beavatkozásának látványos eredményét tekintettük meg: az Atatürk víztározót (Atatürk Barajı). Látképnek is lenyűgöző volt az óriási zsilipeken lezúduló türkizkék víztömeg. Kívülállónak felbecsülhetetlen, inkább csak sejthető, micsoda munka fekszik abban, hogy a folyó erejét, ezt az óriási energiát, az ember saját szolgálatába állíthassa. Erről mementóként állt ott egy emlékmű, felsorolva a munkások nevét, akik életüket vesztették a tározó építése közben. A neveken kívül ez a felirat állt rajta: „Munkabalesetekben haltunk meg. Milyen jó lett volna, ha nem halunk meg.” („Biz iş kazalarında öldük. Ölmeseydik ne iyiydi.”) Egy-egy török kávéval, teával leöblítettük az „út porát”, majd folytattuk az utunkat Kahta felé.

Folytatjuk…


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here