Kalandozásaink Napkeleten – bevezető + Első nap: Isztambul/1.

Bevezető

van 083

A nekünk való dolgok vonzódnak hozzánk – és persze vonzzuk mi is azokat a dolgokat, melyek után teljes szívből, kitartóan és fáradhatatlanul vágyakozunk. Ennek igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint ez a fantasztikus kaland, amit Ágival – akivel török órákon közösen koptatjuk a padokat – együtt éltünk át. Nemcsak az óráink, de Törökország iránti vonzódásunk és szeretetünk is közös. Kezdetben volt tehát a vágy, amit aztán – lévén ez a vágy mindkettőnkben elég erős, makacs és kitartó – minden akadályt legyőzve követett a megvalósulás. Isztambulból kiindulva Ankarán át bebarangoltuk egész Kelet-Anatóliát. Utazásunk során csodálatos élményekkel gazdagodtunk, a vadregényes, izgalmas és néha nem teljesen veszélytelen helyszíneken rengeteg fotót készítettünk. Így született meg az ötlet, hogy összeállítunk egy több részből álló képalbumot, amelynek első két része Isztambulba kalauzol minden kedves olvasót, hisz onnan indultunk és utunk végén ugyanoda tértem vissza. Reméljük, hogy a képek nézegetése örömet szerez majd, és sikerül átadnunk a látottakat, valamint az átélt élmények hangulatát.

 

Küzmös Enikő & Szegedi Ágnes – Türkinfo

 

 

Első nap: Isztambul – a találkozás 1.

 

Közös utazásunk Isztambulban kezdődött, Enikő ugyanis már bemelegítésképp két hete ott tartózkodott, én pedig egy csoporttal érkeztem Edirnéből, ahol első éjszakánkat töltöttük.

török 114török 129török 115

Edirnében a kései érkezés miatt mindössze egy kellemes sétára futotta az időből a fülledt ramadáni estén, ahol az – immár jóllakott – emberekkel teli utcákon a Szelim-mecset (Selimiye Camii) minaretjei között feszülő, világító felirat hirdette, hogy „Vakit iyilik vakti” , azaz „Az idő a jóság ideje”.

török 037

Isztambuli első állomásunk a Héttorony (Yedikule) volt, amely az egykori Konstantinápoly erődítményeként szolgált. Legrégebbi tornya már az ókorban állt, és oly régi, mint a Bizánci Birodalom. Ebben a korban az I. Theodosius római császár (379-395) és II. Theodosius bizánci császár (408-450) nevéhez köthető Aranykapu volt a város fő kapuja, egyben az erődítmény legerősebb pontja. V. János bizánci császár (1341-1391) a meglévő két tornyot további kettővel egészíttette ki, majd II. Mehmed építtette hozzá még azt a hármat, mely alapján az erőd későbbi nevét kapta.török 040

Isztambul 062Isztambul 305

A földrengések pusztítása nyomán mindössze egy torony maradt állva, a Vértorony, melybe egykor az előkelőbb származású hadifoglyokat, államfoglyokat, trónfosztott császárokat, külföldi hatalmak képviselőit zárták. Itt raboskodott és halt meg az Egri csillagokból jól ismert Török Bálint és Bornemissza Gergely is. Elődeinknél talán némiképp szerencsésebbek voltunk, hiszen a Héttorony ajtaját nem mögöttünk, hanem – felújítási céllal – előttünk zárták be, így számunkra a gyermekdal „Nyitva van az Aranykapu” kezdetű sora sem bizonyult igaznak. Szerencsére egy korábbi látogatásnak köszönhetően szolgálhatok néhány képpel.

török 147Miután Enikővel egyeztettük a találkozó helyét – „Gyere a Küçük Ayasofyához”, elmentünk a büyükhöz, török 019vagyis a nagyhoz, az eredetihez, a semmi mással össze nem téveszthetőhöz, melybe, ha halandó először teszi be a lábát, garantáltan elakad a lélegzete a templomként, majd dzsámiként, jelenleg pedig múzeumként működő, monumentális, háromhajós épület belsejének látványától. A főhajó apszisában az imafülke két oldalán hazai vonatkozású tárgyakat, az 1526-ban, a budai Nagyboldogasszony templomból elrabolt 2db óriási bronz gyertyatartót láthatjuk. Fölfelé pillantva hatalmas függő pajzsok vonzzák magukhoz a tekintetet. Ezeken arabul a következő nevek olvashatók: Allah, Mohamed, Abu Bakr, Omar, Oszman, Ali, Haszan és Huszein.

török 165török 158

török 016török 043

 

török 141

Körben galéria fut, ahol a keresztény eredetre utaló mozaikképek láthatók, mint pl. Jézus, Szűz Mária, Keresztelő Szent János. Az egyik mozaikképen szintén magyar származású személy van, I. László magyar király lánya, Piroska.

török 062török 089

 

 

 

 

 

 

török 014

Az Hagia Szophia további két érdekessége még a különleges kövekből török 064összeállított omphalosz („világ köldöke”), ahol a bizánci császárokat koronázták, valamint az „izzadó oszlop”, mely azért „izzad”, mert az alatta lévő víztározóból vizet szív fel. A hiedelem szerint érintése által kívánságaink teljesülnek, így a sok érintéstől az oszlop kilyukadt. Manapság a turisták hüvelykujjukat a lyukba dugva próbálkoznak azzal, hogy kézfejüket 360°-os szögben körbe forgassák – a kívánságok teljesülésének ez lett az előfeltétele. Fényképezőgépek bősz kattogtatására, az utókornak szánt emlék megörökítésére kiválóan alkalmas helyszín.

Kifelé menet a bámész turisták figyelemfelkeltése céljából ügyes trükköt alkalmaztak, ugyanis ha az ember nem fordít hátat a kijáratnak (ami voltaképpen az egyik bejárat a narthexbe, vagyis előcsarnokba), nem veszi észre az ott található mozaikképet, mely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján I. Constantinus római császár a város makettjével, balján I. Justinianus bizánci császár az Hagia Szophia másával. Ennek elkerülésére a kijárat fölé hatalmas tükröt függesztettek. Nem mindenki ismeri fel, hogy a tükör nem maga a kép.

Isztambul 068

 

Folytatjuk…


1 COMMENT

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here