Égei-tengeri régió – Kütahya

Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámiamúzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat; a belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.

Kütahya város Nyugat-Anatóliában, a görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt Kossuth Lajos.

Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk-folyó partján. Az egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.

Ötezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapították. Görögök, rómaiak és bizánciak is éltek a területen, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán.

Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámiamúzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat; a belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.

Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután Sumenben tartózkodott egy ideig.

A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából áll. Udvarán Kossuth szobra látható, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848–1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.”

Kütahya Pécs testvérvárosa.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here