Törökország szellemi kulturális örökségei – Türkiz, a török kő

Zöldes árnyalatú türkizes ékszerek

A türkiz szín, ez az eget és a tengereket egyszerre felidéző, ragyogó zöldeskék már akkor a kedvenc színem volt, amikor még fogalmam sem volt róla, hogy a drágakövet, amiről a szín a nevét kapta, a nagyvilág török kőként ismeri; a francia turqueise kifejezés ugyanis, amit sok más nyelvvel egyetemben a magyar is átvett, ezt jelenti. Maga a kő azért kapta ezt a nevet, mert az északkelet-iráni, Nisapur környéki bányákból az Oszmán Birodalom területét átszelő kereskedelmi utakon keresztül jutott el Európába. Görög eredetű elnevezése, a kallait, kevésbé ismert, pedig nagyon találó; magyarul annyit tesz, hogy „szép kő”. A törökök az arab eredetű firuze névvel is illetik ezt a gyönyörű drágakövet, ami egyben népszerű női név is Törökországban.

A természetes türkiz

Természetes türkiz. A kép forrása: Wikipédia

A türkiz azok közé a drágakövek közé tartozik, amiket az ember a legrégebbi korok óta ismer; már az ókori Egyiptomban is ékszereket készítettek belőle vagy porrá törve festékként használták. Ékszerként nemcsak az Oszmán Birodalomban volt kedvelt, hanem a közép-amerikai indián kultúrákban vagy Tibetben és Belső-Ázsiában is. Népszerűségét, amit annak köszönhet, hogy a világon mindenhol különleges hatásokat – gyógyító, rontásűző, védő, szerencsét hozó, energetizáló — tulajdonítanak neki, évezredek óta töretlenül őrzi.

Maga az ásvány egy többnyire barna vagy fekete foltokkal tarkított, égszínkék, zöldeskék vagy almazöld, közepes keménységű (a kövek keménységét jelző 10-es Mohs-skálán 5-6-os besorolású), átlátszatlan, réztartalmú bázisos aluminium- foszfát. Színét az összetétele határozza meg; a kék árnyalatot a réz adja, a zöldet a vas és a króm. A tiszta kék szín ritka, ezért nagyon értékes, az erezést tartalmazó darabok jóval gyakoribbak. A rajzolatok, vagy mátrixok színe az ásványtartalmukkal áll összefüggésben; a barna színt a limonitnak, a sötétszürkét a homokkőnek, a feketét főleg a jáspisnak köszönhetik.  A legjobb minőségű türkizt Északkelet-Iránban bányásszák, ezen kívül gazdag lelőhelyek vannak Afganisztánban, Turkesztánban, Kelet-Ausztráliában, Tibetben, Izraelben, Tanzániában, Szászországban, Közép-Amerikában vagy az USA déli részén. Korábban a Sinai-félsziget is jelentős lelőhelynek számított, de ezt mára teljesen kiaknázták.

A türkiz viszonylag érzékeny kő. 250 °C hőmérsékleten a kék színe fakózöldre változik, ezért amikor ékszerbe foglalják, mindig vigyázni kell a forrasztáskor. Nemcsak a hőre érzékeny, hanem a fényre és a vízre is, sőt, verejték, olajok, testápolók hatására, vagy a természetes nedvessége csökkenésével is elveszítheti élénk színét. Ezért fontos, hogy türkizköves ékszereinket soha ne tegyük ki erős fénynek, és ne menjünk velük vízbe!

A türkiznek tulajdonított jótékony hatások

A türkizt nem csupán gyönyörű színe miatt kedvelik, melyben egyesül az ég kékje és a fű zöldje, hanem a neki tulajdonított jótékony hatások miatt is. Az ember évezredek óta készít belőle amuletteket, hogy szerencsét és sikert hozzon vagy megvédje az ártó tekintetektől, a betegségektől és a szegénységtől. A muszlim országokban különösen tisztelik, a belőle készült gyűrűkbe Korán-idézeteket vésnek. A régi arabok az igazság kövének tartották, ezért azt, aki türkizes gyűrűt, amulettet viselt, szavahihetőnek gondolták, így a kereskedők és a tisztségviselők körében igen népszerű volt. A középkorban az erény megvédésére használták, és a fiatal lányok kövének nevezték.

Sárga erezetű türkizköves filigrán (telkari) medál

Sokan hisznek abban, hogy mint oly sok kő, a türkiz is gyógyító erővel bír. Elsősorban a torok és a légutak problémáira tartják hasznosnak, állítólag segít a dadogásnál is. Réztartalma miatt gyulladáscsökkentő, méregtelenítő és immunerősítő hatást is tulajdonítanak neki. Algériában és Tunéziában úgy vallják, ha a szoptatós anyák türkiz gyűrűt viselnek a mellük fölött, elegendő tejük lesz.

A türkiz lelki hatásai közül kiemelhetjük, hogy állítólag csökkenti a szorongást, a stresszt, és magabiztosságot kölcsönöz a viselőjének. Megszünteti a hangulatingadozásokat, enyhíti a depressziót, viselőjét nyugalommal tölti el, oldja a félelmet, ezenkívül növeli a kreativitást és a szellemi frissességet.

A türkiz színének változásához is sok értelmezés kötődik. Régen úgy tartották, ha a kő színe megváltozik, ellenség közeledik; egyes népeknél az időjárás más népeknél a betegség előrejelzésére szolgált.

Az asztrológia szerint a türkiz egyszerre víz és levegő elemű kő, ezért a Mérleg, a Nyilas, a Vízöntő, a Halak és a Bika jegyében születettek egyaránt a szerencsekövüknek tudhatják. 

Nem mind türkiz, ami kéklik

Kék türkizköves ékszerek

Az ötvösök és az ékszerészek Törökországban is mindig szívesen használták a türkizt, részben a szerencsét hozó és védelmező mivolta miatt, részben mert könnyen megmunkálható, és varázslatosan mutat az ezüst mellett. Csakhogy, mintha nem lenne elég, hogy a türkiz könnyen összetéveszthető más drágakövekkel, mint például az amazonittal vagy a krizakollával, ráadásul rengeteg utánzat is készül belőle. Annak oka, hogy ez az értékes kő mára elveszítette az őt megillető helyét a drágakövek között, szintén ebben keresendő; az ékszerpiacot ugyanis elárasztották a különféle türkiz utánzatok. Ezért, ha valódi türkizköves ékszert szeretnénk vásárolni, mindig tájékozódjunk a kereskedőnél. Az árak irányadók lehetnek; a valódi kő mindig drágább. A legnagyobb értékű türkiz természetes, kékszínű, és tiszta, nincs benne erezet. Drágább ékszerekben ezeket találjuk.

Jóval gyakrabban találkozunk erezett, zöldesebb árnyalatokkal. A leggyakrabban előforduló türkizkő erezett, zárványos ásvány, inkább porózus szerkezetű. Porozitásának köszönhetően mind a színe (anilinfestékkel és rézsókkal), mind az állaga javítható. Az utóbbi évtizedekben a porózus türkizt műgyantával vagy viasszal összedolgozva „feljavítják”, és az eljárásnak köszönhetően egy homogén felületű, simára csiszolható anyagot kapnak. A legtöbb ékszerben ilyen türkiz található. Ez a javított kiadás talán még belefér a kő kategóriába, de az alábbi eljárások már semmiképp.

Igen elterjedt, hogy a porózus ásványi türkizt porrá őrlik és műgyantás vivőanyaggal felviszik az ékszer felületére, majd a bevonatot csiszolják. A türkiz berakásos ékszerek nagy része így készül. Ezek is mutatós darabok, de vásárlóként tisztában kell lennünk azzal, hogy az ékszerünkben nem türkizkő van, csupán egy türkizporból előállított anyag, még akkor is, ha erezetet is festettek rá.

Utánzatokat oly módon is előállítanak, hogy más ásványokat, például kalcedont vagy howlitot türkiz színűre festenek, de készülnek utánzatok porcelánból, üvegből és műgyantából is. Léteznek szintetikus utánzatok is, ezeket Reese-türkiz, hamburgi-türkiz, neolit és neotürkiz néven kínálják.

Honnan tudjuk, hogy a vásárolni kívánt kövünk valódi-e? A török ékszerkereskedőknek vannak javaslataik ennek kiderítésére, bár egyik-másik tanács nehezen kivitelezhető. A legtöbb utánzaton már ránézésre látszik, hogy nem valódi kővel van dolgunk; ha túl szép a kő, hogy igaz legyen, akkor nyugodtan gyanakodjunk. Ha ránézésre nem tudjuk megállapítani a türkiz valódiságát, az egyik javaslat szerint törjünk le egy kis darabot a kőből, ekkor ugyanis azonnal kiderül, hogy festett darabot tartunk-e a kezünkbe. Arra nem tér ki a tanács, hogy mit tegyünk, miután megrongáltuk az ékszert, de nagyjából két választásunk lehet: fizetünk vagy futunk. A másik fondorlatos javaslat, hogy egy égő öngyújtót tartsunk a kőhöz, mert ha festett utánzatról van szó, a festék leolvad, és előbukkan alóla az olcsó kő, és ugyanígy kiderül az is, ha műanyagról van szó. Ez a megoldás sem tökéletes, hiszen kárt tehet a valódi türkizkőben is, ami, mint láttuk, igen érzékenyen reagál a hőre; megváltozik a színe. Szerintem akkor is kételkedhetünk, ha a kő valódiságát bizonyítani akaró kereskedő kezd hadonászni az öngyújtóval, mert egy szakember tisztában van azzal, hogy a nyílt láng nem tesz jót a türkiznek.

A legjobb tehát, ha megbízható helyen, megbízható kereskedőnél vásárlunk, ahol az értékes kövek mellé tanúsítvány is jár.

És végezetül, akár hiszünk a kövek jótékony hatásában, akár nem, az semmiképpen sem árthat, ha beszerzünk magunknak egy csodaszép türkizes talizmánt.

Nagy Marietta – Türkinfo

Felhasznált források:

Walter Schuman: Drágakő Biblia, Glória Kiadó és a Kőország, Budapest

Sang-e-Sitara: Kő követek, Édesvíz, Budapest 1998

https://elmasis.com.tr/blog-detay/Firuze-Tasi-Nedir-Faydalari-ve-Ozellikleri-Nelerdir/14

https://karmaguru.hu/turkiz


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here