Törökország szellemi kulturális örökségei – Hagyományos esti beszélgetések

Forrás: Youtube

A hagyományos esti beszélgetéseknek különféle neve van a különböző területeken: sıra gezmeleri, sıra name, barana sohbetleri, yaran, sırayarenler, kürsübaşı sohbetleri, velime geceleri, cümbüş, delikanlıteşkilatı, gençler kurulu, gezek, keyf/kef, muhabbet, oda teşkilatı, oturmah, sohbet és erfane.

Ezeket a beszélgetéseket különböző létszámú csoportokban tartják, ahol csak férfiak vesznek részt. Az összejöveteleket általában a hét második felében: csütörtökön, pénteken vagy szombaton tartják. Este kezdődnek és éjfélig tartanak.

Hagyományos, íratlan szabályok betartása mellett szervezik meg és tartják meg a beszélgetéseket. Az összejöveteleken általában 5-30 fő vesz részt és egy 3-5 tagú bizottság, vagy a tagok által választott elnök irányítja azokat. Az ő feladatuk a csoporton belüli kapcsolattartás kezelése és annak biztosítása, hogy a találkozók szabályosan bonyolódjanak le.

Az esti beszélgetések tagjai és résztvevői 16 évnél idősebb férfiak. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen egy ilyen találkozón, nem kell, hogy egy bizonyos etnikai vagy vallási csoporthoz tartozzon, viszont elvárják tőle, hogy megfelelő morális tulajdonságokkal (őszinteség, titoktartás, idősek tisztelete) rendelkezzen.

Az első alkalommal a résztvevők megválasztják az elnököt vagy a bizottságot, kiosztják, hogy kinek milyen feladata lesz, döntenek arról, hogy az est során milyen ételek kerüljenek felszolgálásra, kapcsolatba lépnek a zenészekkel és meghatározzák az ülések általános működési elveit. Amikor egy új tagot vesznek fel a csoportba, megvizsgálják a hátterét és megtárgyalják, hogy valóban illik-e közéjük. Olyan férfiak is részt vehetnek ilyen rendezvényeken vendégként, akik csak látogatóba érkeztek az adott településre, de ehhez valamennyi tag jóváhagyása szükséges.

Az összejövetelt minden alkalommal más tag otthonában tartják. Különleges szabályok vonatkoznak arra, hogy a tagok hogyan érkeznek meg a helyszínre és hogyan üdvözlik egymást. A barana esetén az elnök lép be először a terembe, majd csak ezután következnek a tagok, míg a yaren esetén a tagok már a teremben vannak, és úgy várják az elnököt. Annak is külön szabályai vannak, hogy ki hol foglal helyet. A geredeiben a tagok félkörben ülnek, az elnök pedig középen. A zenészek a bal oldalon, a tagok pedig jobbra.

A helyiség elrendezésének is vannak szabályai. Ott, ahol a ház legnagyobb szobáját használják a beszélgetések során, szőnyegeket helyeznek a földre. Ezek a szőnyegek hagyományos mintával díszítettek és párnák is kerülnek melléjük.

Ahogy a nevéből is látszik, ezen összejövetelek középpontjában a beszélgetés áll. Egy-egy találkozó alkalmával a tagok megvitatják a mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseket, de fontos szerephez jut a zene és tánc, valamint a közös étkezés is.

Az esti beszélgetések alkalmával többféle játékot is játszanak, ilyen a „gyűrű elrejtése” és a talaka, valamint a barana esteken körjátékok, míg a yaren esetében a vızvız játék.

A Şanlıurfa Sıra estek és az Elazığ Kürsübaşı találkozókon a zenének van különös jelentősége.

A találkozók alkalmával fogyasztott ételek is régiónként változnak. Şanlıurfában çiğ köfte (nyers húsgombóc), desszert és murra (keserű kávé) kerül az asztalra, míg például a Çankırıben rendezett yaren esten többfogásos vacsorát fogyasztanak, ami levesből, raguból, pilafból és baklavából áll. Az Elazığban tartott kürsübaşı esteken pedig gyümölcs, mandula, szárított szeder és dió kerül felszolgálásra.

A hagyományos esti beszélgetések elsődleges célja a szabadidő eltöltése. A beszélgetés témái között megtalálhatók a társadalmi, politikai, gazdasági és egészségügyi kérdések is. Ezen találkozók jelentősen hozzájárulnak a szellemi kulturális örökség átadásához és megőrzéséhez, valamint a kölcsönös tisztelet és szolidaritás érzésének megteremtéséhez, különösen a fiatalabb generáció körében. A csoportok tagjai szükség esetén pénzbeli és erkölcsi támogatásban is részesülhetnek.

A hagyományos esti beszélgetések kulcsszerepet játszanak a kulturális örökség átadásában a jövő nemzedék számára, ezért is került fel az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára 2010-ben.

Forrás: aregem.ktb.gov.tr

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here