Az Hagia Szophia kívánságoszlopa

Amikor a 6. században I. Jusztiniánusz bizánci császár megrendelésére felépült az Hagia Szophia, ez volt a világ legnagyobb épülete.  Az évszázadok során számos civilizációnak otthont adó Isztambul a kultúra és a történelem olvasztótégelye volt. Az oszmán és a bizánci kultúra keveredésében az Hagia Szophia kupolája alatt is gyönyörködhetünk.

Amikor a törökök 1453. május 29-én elfoglalták Konstantinápolyt, a szultán, II. Mehmed elrendelte a székesegyház mecsetté alakítását. 1934-ben, már a Török Köztársaság idején az épületet szekularizálták, és 1935 óta múzeumként üzemel, amely évente több millió turistát vonz a világ minden tájáról.

Turistaként sétálva az Hagia Szophia történelmi falai között nem lehet nem észrevenni azt a hosszú sort, amely arra vár, hogy egy kőoszlop közelébe jusson, melynek közepén egy apró lyuk van. Ezt az oszlopot „kívánságoszlopnak” vagy „izzadó oszlopnak” is hívják. Úgy tartják, hogy ha valaki beleteszi a lyukba a hüvelykujját és közben kezével egy teljes kört leír az óramutató járásával megegyező irányban, akkor kívánsága valóra válik.

Első ránézésre az oszlopon nincs semmi különleges. Az épület északnyugati oldala felé néz, és a lyuk köré bronzlemez van felerősítve. Azt mondják, hogy az oszlop Efezusból származik, abból a városból, ahol Anatólia egyik legnagyobb ősi civilizációja élt.

Az oszlophoz több babona is fűződik. Az egyik legenda szerint Jusztiniánusz császár, aki gyakran súlyos fejfájással küzdött, épp ebben az épületben sétált egy ilyen alkalommal, és fejét ehhez az oszlophoz érintette hozzá. Egy idő után észrevette, hogy a fejfájása megszűnt. Emiatt az emberek azt hitték, hogy az oszlop gyógyító hatású.

Isztambul elfoglalása és az Hagia Szophia, valamint az oszlop körüli babonák miatt egyre többen érkeztek a városba. Amikor kiadtak egy rendeletet a katedrális mecsetté alakításáról, egy új legenda született.

Ahogy minden templom, így az Hagia Szophia is kelet felé néz. Azonban a mecseteknek Mekka, pontosabban a Kába-kő felé kell nézniük, ez Isztambul esetében a délkeleti irány. Mivel a Hagia Szophia eredetileg templomként épült, így nem Mekka felé nézett. Egy nap egy szent ember, Aleyhisselam látogatott el a mecsetbe, és mikor körbejárt, akkor vette észre, hogy a kibla fal (a hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben) iránya nem megfelelő. A hüvelykujját az egyik márványoszlopon lévő lyukba helyezte, megforgatta a kezét, ezzel az egész épület elkezdett Mekka felé fordulni. Ekkor egy nő érkezett az épülethez, észrevette mit csinál, és felkiáltott: „Nézzétek, mit tesz ez az ember!” Erre Aleyhisselam eltűnt, mielőtt befejezte volna az épület elforgatását. A hiedelmek szerint ezért van az, hogy az Hagia Szophia nem Mekka felé néz.

Az oszlop „izzadásának” egy sokkal egyszerűbb magyarázata van. Az oszlop az alatta elterülő víztározóból folyamatosan nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán csapódik le.

Forrás: Daily Sabah, Wikipédia, Malumatfuruş

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here