Az Aja Szofia székesegyház – Isztambul

ajaszofia05Az Aja Szofia székesegyház Isztambul remekművekben gazdag építészeti örökségének egyik központi eleme a vöröses szinű templom. A Topkapi szeráj szomszédságában tornyosuló hatalmas épület sziluettje a Boszporusz felől nézve meghatározza az egykori birodalmi központ képét. Az Aja Szofia (Hagia Szofia, Hagia Sophia, Sancta Sophia, török nevén: Ayasofya) székesegyház I. Justinianus bizánci császárnak köszönheti létét. A monumentális bazilika helyén már korábban is állt egy kisebb pogány, illetve egy nagyobb keleti keresztény templom, ez utóbbit II. Konstantin építtette a IV. század második felében, és i.sz. 532-ben rombolták le felkelők. I. Justinianus trallei Anthemius matematikust és milétuszi Isidorus építészt bízta meg az új templom megtervezésével. A hatalmas – gyakorlatilag az összes addig kidolgozott építészeti elemet magába foglaló – építményt mindössze öt év alatt építették fel az alapoktól, építése több mint 361 millió aranyfrankot emésztett fel, noha az építőanyag és a felszerelés jelentős része adományként érkezett.

Az Aja Szofia a templomépítészet forradalmát is jelentette, a mennyboltot jelképező óriási központi kupolája egyedi megoldásokat követelt: mivel akkoriban nem volt még acélszerkezet az építészetben, kőoszlopokkal és falakkal kellett megoldani a kupola alátámasztását. Az Aja Szofia kupoláját tartó négy pillért homokkő-tömbökből alakították ki, a tömböket ónnal forrasztották össze. Az épülethez a mesterek nem használtak fa építőanyagokat. Az elkészült építmény lett a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, egyben a keleti kereszténység, a későbbi bizánci liturgia (mind az ortodox, mind a görög katolikus) egyik fő forrása csaknem ezer évig. A templomot i.sz. 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte fel, neve a viszonylag elterjedt vélekedéssel ellentétben nem Szent Zsófiára utal: a görög kifejezés (Hagia Sophia) Krisztus isteni bölcsességét jelenti. Egyedülálló méretei miatt azonban hosszú évszázadokig egyszerűen csak Nagy Templomként emlegették. Méreteit tekintve később a negyedik helyre szorult vissza, három nagyobb keresztény templom is épült a világban: a londoni Szent Pál székesegyház, a római Szent Péter bazilika és a milánói dóm. A méreteiben impozáns, építészetileg bravúros kupoláival a szemlélőt lenyűgöző székesegyház a középkor évszázadai alatt többször is megrongálódott, földrengések pusztították, de mindahányszor helyre tudták állítani az eredeti tervek szerint. A XIII. század elején római katolikus templommá alakították, miután 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat seregei elfoglalták a várost, megalakítva ezzel – fél évszázadra – a Konstantinápoly központú Latin Császárságot. Folytatás brozsika blog


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here