Törökország spirituális helyei

Törökország számos civilizációnak adott otthont a történelem folyamán, és megannyi vallás is nyomot hagyott itt. Törökország vidékein szívesen látják a muszlimokat, a zsidókat és a keresztényeket is annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomórészt muzulmán. Az iszlám vallásból eredő vendégszeretetnek köszönhetően az itt élők az évek során megtanulták, hogyan éljenek együtt, és hogyan fogadják el a különbözőségeket, tiszteletet mutatva a másik iránt.

Kelettől nyugatig, akárhova látogatunk Törökországban, szemtanúi lehetünk a hihetetlen kulturális harmóniának, amely egyszerre kellemes és biztató érzést nyújt. Annak ellenére, hogy a világon sok ember vallási meggyőződésének következtében elnyomott és kirekesztett, Törökországban ez nem így van, ahogy Dzsalál ad-Dín Rúmí nagylelkű filozófiája is tükrözi:

“Gyere közénk, gyere, akárki légy, Lehetsz hitetlen, tűz- vagy bálványimádó, Nem a reménytelenség háza a miénk! Ha százszor is megszegted szavadat, gyere akkor is!”

Szóval, ha nem volt még esélyed arra, hogy megtapasztald azt a kulturális harmóniát, amelyet Anatólia nyújt, és nem láttad még a helyeket, melyek segítenek felfedezni a spiritualitást és békére találni, itt van néhány törökországi úti cél, amely csak rád vár: „Jöjj…”.

Mevlana Múzeum (Zöld Kupola) a közép-anatóliai Konya tartományban

Rumi invitáló filozófiájára visszautalva, a Konya városában található Mevlana Múzeum kötelező látnivaló, ha meg akarjuk érteni, hogy emberek milliói miért látogatják ezt a várost minden évben. A múzeumot, ahol egykor a mevlevi kerengő dervisek laktak, „Zöld Kupolának” vagy „Zöld Mauzóleumnak” is nevezik, ma Rumi síremléke is itt található. Számos könyv tesz említést Rumi és Shams Tabrizi történeteiről, és arról, hogyan támogatták egymást az Isten szeretetével és örökké tartó barátságukkal. A múzeum nagy hatást gyakorol a látogatók lelkiállapotára még ma is, lehetővé téve, hogy mindenki átérezze és megértse az iszlám hit mögött húzódó gondolkodást.

A mai  valaha hatalmas rózsakert volt, amit Aláeddin Kejkubád szeldzsuk szultán adományozott Rumi édesapjának. Ebben a múzeumban nyugszik most Rumi és édesapja is. A legendák szerint az apa jól tudta, hogy fia milyen értékes személy volt, ezért nem akarta, hogy mellé temessék, kegyvesztésnek gondolva azt. Viszont amikor Rumi meghalt és az apja mellé temették, édesapjának sírja azonnal kiegyenesedett, mintha tiszteletét mutatná. A sírkő még ma is egyenesen áll. A Mevlana Múzeumban számos dolgot láthatunk, sokféle érzést tapasztalhatunk meg.

A dervisek kolostorába lépve, amelyet tekké-nek neveznek, a semahane részt tekinthetjük meg, amely a dervisek kerengő táncának helyszíne volt, a kolostor részei ezen kívül még a lakó- és tanító körletek, illetve a rituális mosakodás és tisztálkodás céljául szolgáló kút, a sadirván. Meg kell említenünk, hogy ez az egyik legjelentősebb spirituális helyszín a városban, ahol a látogatót hihetetlen energia keríti hatalmába, viszont ez nem maga a múzeum, hanem Rumi tantételeinek érdeme: „Síromat ne a földön keressétek majd, sírom a tanult emberek szívében lesz.”

A Szent János bazilika a nyugati Izmir tartományban

A Szent János nevét viselő, Justinianus bizánci császár által építtetett bazilika az evangélistaként, apostolként és prófétaként is számon tartott Szent János sírja fölé épült a 6. században. A templom egy szintén jelentős keresztény kegyhely, Epheszosz közelében található. Úgy tartják, hogy halála után Szent János nyughelyét emlékmű jelölte, majd a sír fölé Justinianus templomot emelt. A császár Szent János tiszteletére lenyűgöző síremléket és székesegyházat építtetett, ahová keresztények ezrei zarándokoltak a középkorban.

Az arab támadásoknak és a zarándokok számának csökkenésének köszönhetően a bazilika 1330-ban múzeummá alakult, majd az 1400-as évek elejére teljesen elpusztult. A legenda úgy tartja, hogy Szent János volt a János evangéliumának írója. A történet szerint János az evangéliumot Epheszoszban írta, majd ott is halt meg, míg mások szerint nem is halt meg, csak alszik. Annak ellenére, hogy ma már csak részei maradtak meg, ez a legnagyobb méretű templom Artemisz temploma után.

A bazilika bejárata az épület déli oldaláról nyílik, a téglaalapozást és a márványfalakat részlegesen helyreállították. Minél több ásatást végeznek ezen a területen, annál több maradványra bukkannak. Becslések szerint évente közel egymillió turista látogat el Epheszoszba, hogy megnézze a templomot, így ez a második leglátogatottabb turistacélpont Epheszosz ókori városa után. Május első vasárnapján számos keresztény gyűlik össze a templomban Szent János ünnepére. Ha sokakkal együtt szeretnéd megtapasztalni a székesegyház légkörét, a következő látogatás tervezésekor ezt a dátumot érdemes figyelembe venned.

A Kék mecset Isztambul történelmi félszigetén

A Sultanahmet (Ahmed szultán mecsetje) másik nevén a Kék mecset, amely nem is annyira kék, mint ahogyan azt képzeljük, nem csak építészeti szempontból nagyszerű szerkezetével nyűgözi le a látogatókat, hanem a mecsetet körülvevő történelmi övezetével is, mely számos kultúra nyomát őrzi. A mecset I. Ahmed oszmán szultán uralkodása idején épült, pontosan az Hagia Szophiával szemben. Egyes állítások szerint a szultán azért rendelte el a mecset építését, hogy megmutassa az iszlám dicsőségét a kereszténységgel szemben. Megkérte a mecset építészét, Sedefkar Mehmet Ağát, hogy nagyobb mecsetet építsen, mint az Hagia Szophia.

Viszont Ağa csupán egy arasszal tervezte magasabbra a mecsetet azért, hogy ne legyen tiszteletlen, és hogy megmutassa a mértéktartás fontosságát az iszlámban. A Kék mecset és környéke ma az egyik leglátogatottabb helyszín Isztambulban, rengeteg turista keresi fel ezt az egyedülálló hangulatú helyszínt. A mecset a nap 24 órájában nyitva áll a látogatók előtt, viszont az előírt kötelező viseletet belépéskor tiszteletben kell tartanunk csakúgy, mint a többi mecsetben. A nőknek fejkendő viselete kötelező, ha a látogató esetleg nem hoz magával kendőt, a turistabejáratnál bárki ingyen kölcsönvehet egyet. Cipőnket belépés előtt le kell vennünk, és a mecsetben imádkozókat meg kell tisztelnünk azzal, hogy csöndben maradunk.

A történelmi városrész Isztambul egyik leglátogatottabb helyszíne, számos turista érkezik, hogy megcsodálja a Bizánci és az Oszmán Birodalom emlékeit. Az Hagia Szophia és a Szulejmán-mecset mellett számos oszmán szultán számára építtetett dzsámi található ezen a különleges helyen, melyet a történelem minden oldalról körülölel.

Szűz Mária temploma a nyugati Izmir tartományban

A keresztények számára jelentős vallási helyszínekhez hasonlóan Szűz Mária temploma is Izmir tartományban, Epheszosz közelében található. A templomot a zsinat templomának is nevezik, mivel valószínűleg itt tartották az epheszoszi zsinatot. A templom nagy történelmi jelentőséggel bír a keresztény hívők számára, hajóit Szűz Máriának és Szent Jánosnak szentelték, ezért nevezik kettős templomnak is. A templom egy négyzet alapú bazilika, 250 méter magas pillérekkel. A templom nagy része rom, viszont néhány részlete épségben maradt. A templomba lépve láthatjuk a keresztekkel díszített falakat és a fémből készült rozettákat. Egy rendkívül jó állapotban maradt keresztelő medence is megtalálható benne. Nem a pompa és a dicsőség teszi különlegessé ezt a helyet, hanem a falakat átható történelem. A templom belső terében, illetve kívül is lezárt sírok találhatók, ezért úgy gondolják, egészen a 14. századig a helyi keresztények használták a bazilikát. Történészek szerint 431-ben Epheszosz városában tartották az egyetemes keresztény zsinatot, melyen megvitatták és elfogadták, hogy Szűz Máriát a Theotokosz (Istenszülő) név illeti meg, később számos egyházi vezető is elismerte és alkalmazta az elnevezést.

A Szardeiszi zsinagóga Manisa nyugati tartományban

A nyugat-törökországi Szardeiszi zsinagóga egyike annak a néhány zsinagógának, amelyeket Palesztina területén kívül fedeztek fel, illetve rendkívül jelentős forrás a történelem és a zsidóság történeti fejlődése szempontjából is. A zsinagóga valószínűleg az i. e. 3. században épült, a Római Birodalom idejében. Az ásatások azt mutatják, hogy ez lehet a leglenyűgözőbb felfedezett ókori zsinagóga a nyugati diaszpórában, több mint 80 görög és hét zsidó felirattal. Számos mozaikkal díszített padló, fal, illetve oszlop látható ebben a pompás épületben. A szardeiszi zsinagóga márványból készült bejárata a főutcára nyílik, úgy tartják, hogy valaha zsidó kereskedők és kézművesek árulták portékáikat ezen a területen. A zsinagóga feltárása számtalan korábbi feltételezést cáfolt meg a zsidóság helyzetéről a Római Birodalomban: a kis-ázsiai izraelita közösségek be tudtak illeszkedni a római polgári életbe, és a társadalomban fontos szerepet töltöttek be. Szardeisz városa a Római Birodalom Lüdia provinciájának fontos közigazgatási központja volt, illetve úgy tartják, a zsidó közösség itt talált megélhetést, miután III. Antiokhosz uralkodó a különböző országokban élő zsidó csoportokat arra buzdította, hogy Szardeiszben telepedjenek le.

Szűz Mária háza Izmir tartományban

Annak ellenére, hogy sokan összekeverik Szűz Mária templomával, Mária háza egy teljesen más vallási helyszín, melyet keresztény zarándokok ezrei keresnek fel minden évben. A keresztények szerint János apostol vette ezt a házat Máriának, Krisztus feltámadása után, Mária ezután itt élt Epheszoszban. Egyesek azt állítják, a ház a 6. vagy a 7. században épült, míg a szakemberek szerint az 1. vagy a 4. században. A házat egy német apáca fedezte fel 1812-ben. Az apáca egy éjjel eksztázisból felébredve pontos leírást adott Mária házáról, holott sohasem hagyta el otthonát korábban. A ház nem csak a keresztények, hanem a muszlim közösség számára is fontos kegyhely, mindkét vallás képviselői rendszeresen látogatják ezt a békés atmoszférával rendelkező helyszínt. Minden év augusztus 15-én katolikus, ortodox és muszlim hívők gyűlnek össze a szent helyen Szűz Mária mennybemenetelének ünnepére. Ha meg akarod ismerni a vallások közötti békét és kölcsönös tiszteletet, és meg szeretnéd tapasztalni a hely egyedülálló hangulatát, feltétlenül el kell látogatnod Szűz Mária házába is.

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Mező Anikó