Augusztus 20-án valóságos diplomáciai nagyüzemet tartott Orbán Viktor magyar kormányfő. A vendégek névsora igen furcsa volt. Míg az Európai Unióból most aktív állami vezetőket nem hívtak meg, a Karmelitában mások mellett ott volt Recep Tayyip Erdoğan török elnök, az azerbajdzsáni, az üzbég, a szerb elnök, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője, a türkmén és a kirgiz államfő, az Orosz Föderációhoz tartozó tagállam, a Tatár Köztársaság vezetője, és a katari emír is. Az öt autoriter rendszer, egy hibrid rezsim és két sérült demokrácia vezetőjének találkozójáról a magyar fővárosban zajló illiberális nagyüzemről szóló cikkünkben írtunk.
Ha földgázt hoz, akkor nem gáz?
Orbán Viktor azt mondta, hogy egy nagy világeseményre egy ország szívesen hívja meg a barátait. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint az elsősorban keleti partnerekkel folytatott tárgyalásokon elhangzott, hogy Magyarország ellátásbiztonságát javíthatná az azeri, a türkmén vagy általában a Törökországon át érkező gáz.
Később a múlt hét péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor is megindokolta az augusztus 20-i diplomáciai dömpinget. A kormányfő helyzetértékelése szerint miután „Ukrajna bemondta az unalmast”, kevesebb orosz gáz jön, az Északi Áramlatot pedig felrobbantották azok, akikről Orbán sejtetése szerint a rádió hallgatói közül mindenki tudja, hogy kik voltak. A miniszterelnök szerint tehát most majd az energiaellátás rendezésére Azerbajdzsántól és Türkmenisztántól vásárolunk gázt Törökországon keresztül.
Mennyire reális vajon az, hogy Magyarország a jövőben több azeri, türkmén, illetve „török” gázt használjon? Nem véletlenül tettük idézőjelbe a törököt. Az első kettő állam saját forrásait tudja kitermelni és értékesíteni, Törökország viszont maga is importra szorul, de nagyon fontos gázkereskedelmi csomóponttá vált. Nemcsak egy rakás vezeték számára megkerülhetetlen, de hatalmas kapacitásai vannak a közúton, vasúton és tengeren is szállítható cseppfolyósított földgázban (LNG) is, ezért fontos kereskedelmi partnerként merülhet fel.
Igény lenne rá
Az alapvető ötlet természetesen nem rossz, már ha eltekintünk a politikailag igencsak vitatható országvezetőkkel való barátkozástól. Azerbajdzsánnak, Türkmenisztánnak, Törökországnak vannak értékesítési lehetőségei, Közép-Európa (hangsúlyozottan nem csak Magyarország) pedig javítaná az ellátásbiztonságát, ha több nem orosz földgázt tudna importálni.
Forrás: telex.hu