A török Yapi Merkezi Holding építőcége augusztusban kötött szerződést a BMW-csoporttal a debreceni autógyár két gyáregységének megépítésére, erről azonban csak a török közvélemény értesülhetett, a több tízmilliárd forintos üzleti megállapodásról Magyarországon nem tettek közzé információt.
A BMW-gyár – a kínai CATL akkumulátorgyárával együtt – az Orbán-kormány legnagyobb presztízsprojektjének számít. Szijjártó Péter külügyminiszter az október 10-én Berlinben megrendezett német-magyar gazdasági fórumon minden idők legnagyobb szabású hazai beruházásának nevezte a debreceni fejlesztéseket, sőt azt is hangoztatta, hogy ezek fogják Magyarországot a világban zajló járműipari forradalom „zászlóvivőjévé” emelni.
A magyar kormány és a BMW még 2018-ban jelentette be, hogy megállapodtak egy új generációs elektromos autógyár megépítéséről, az alapkőletételre azonban csak négy hónapja, júniusban került sor.
A 2018 óta eltelt időszakban a kormány hatalmas összegeket költött arra, hogy biztosítsa a német cég jóindulatát. Jóllehet, először arról volt szó, hogy az állam közvetlenül csupán 12 milliárd forint körüli támogatást ad az előkészítő munkákra, az összeg hamarosan megtízszereződött. A Forbes a G7 gyűjtésére hivatkozva nemrég azt írta, hogy
bár végső soron egy német magánberuházásról van szó, a gyár körüli gazdasági övezet kialakítására a központi költségvetésből több mint 120 milliárd forintot fordítottak.
A kiadások túlnyomó részt olyan vasút-, közút- és közműfejlesztésre mentek, amelyek legfőbb haszonélvezője a BMW-gyár lesz.
Az előkészítő munkákból 22 milliárd forinttal részesült Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt., Mészáros Lőrinc vasutas cégei pedig 55 milliárdos megbízást kaptak a területhez vezető vasútvonal felújítására és kiépítésére. A V-híd és az R-Kord ezzel a megrendeléssel új magyar rekordot is felállított az építési költség kategóriában. Magyarországon addig soha nem épült olyan drágán vasút, mint a debreceni szakaszon, amelynek 3,6 milliárd forintra jött ki egy kilométere.
Forrás: 24.hu