Török végvárat védtek a magyar szabadságharc menekültjei

Idén szeptemberben 160 éve, hogy az orosz birodalom és az angol-francia-török szövetség között kitört krími háborúban az oroszok elkeseredett támadást indítottak az oszmán birodalom észak-keleti bástyája, a dél-kaukázusi Kars erődje ellen. Kevesen tudják, hogy a vár védelmében több Magyarországról menekült 1848-as szabadságharcos is jelentős szerepet játszott. Egyikük az angol születésű Guyon Richárd, Kossuth altábornagya, a másik pedig Kmety György tábornok.

Mindketten Vidinbe (régi magyar nevén Bodonyba) menekültek a szabadságharc bukása után, ahol áttértek a muszlim hitre, hogy pasaként beléphessenek a török hadseregbe, és törleszthessenek a cári birodalomnak. Vidinben gyűltek össze a magyar menekültek, 1849 szeptemberében már több mint négyezren. Ugyan az osztrákok és oroszok követelték az emigránsok kiadatását, Abdul Medzsid szultán és kormánya elutasította azt. (Nem ők voltak az első magyar menekültek, akik menedéket leltek török földön, a Thököly és Rákóczi által kitaposott úton érkeztek meg az oszmán birodalomba.)

A két magyar pasa

Guyon Hursid pasa néven tábornok lett a török hadseregben, 1850 és 1853 között Damaszkuszban szolgált. 1853. október 1-jén a krími háborúban Kars várába rendelték, majd az anatóliai hadsereg vezérkari főnöke (reisz pasa) volt. Nevéhez fűződik Erzurum megerősítése, s egy darabig Kars védelme.

Kmety török földön névleg iszlám hitre tért, és Iszmail pasa néven belépett a török hadseregbe. 1854-től irreguláris csapatok parancsnokaként Kars környékén harcolt az oroszok ellen. 1855-ben egyike volt a karsi erődöt Muravjev orosz tábornok ellen védő parancsnokoknak, és szeptember 29-én sikerrel verte vissza az orosz csapatok támadását.

A cikk folytatása>>>

index.hu