Török fiatalok: Kilátástalan jövőkép?

11,7 millió török fiatal majdnem harmada társadalmi mellékvágányon van: iskolába sem jár és munkája sincsen. Ez a tény hatalmas fejtörést okoz a gazdaságilag feltörekvő ország számára, és a probléma elsősorban a fiatal lakosságot sújtja.

Míg a fiatalok munkanélkülisége az Európai Unió országaiban stagnál, addig Törökországban ez a gond kétélű: mind a munkavállalás, mind a képzések elérése probléma.

Több intézmény is riadót fújt. A brüsszeli illetőségű Eurostat jelentéséből jól látszik, hogy a Földközi-tenger környékén élő fiatalok foglalkoztatottsága hihetetlenül alacsony, amely tényt a Török Statisztikai Intézet (TUIK) adatai is alátámasztják. A 11,7 millió fiatal (15-24 éves kor között) csupán harmadának van állása vagy valamilyen iskolai végzettsége. A fiatalok kétharmada nem rendelkezik egyikkel sem, tehát ahogyan a Hürriyet török napilap írja, ők a „rendszeren kívül állók”.

Statisztikai adatok alapján az emeltebb képzési szintű iskolákban tanuló fiatalok 76 százalékából alig 40 százalék éri el a felsőfokú végzettséget, holott a 2014. júliusi adatok alapján 5,2 millió pályakezdő fiatalnak kellene a török munkaerő piacra belépnie.

Kb. egymillió fiatal munkanélküli, összességében százból tizennyolcan nem dolgoznak. Természetesen ez az arány eltérést mutat az egyes régiókban, hiszen a munkanélküliség a délkeleti országrészben magasabb, 30 százalék. (Izmirben 27 %; Bursaban és Kocaeliben 25 %.)

Ha a 4,2 millió munkakereső fiatal statisztikáját részleteiben vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a dolgozók kétharmada férfi. A fiatal női álláskeresők csupán 29 százaléka tudott elhelyezkedni, jelentősen lemaradva fiatal férfi álláskeresők mögött. Az iskolai végzettségek esetében egy kicsit kedvezőbb az arány: a nők 51 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka rendelkezik valamilyen végzettséggel. További adat, hogy a fiatalok 23 százaléka iskolába sem jár és nem is dolgozik. (Összesen 2,5 millió fiatal nő és 1,2 millió fiatal férfi.)

A statisztikákból tehát egyértelműen kiderül, hogy a munkaerőpiac perifériáján a nők vannak túlnyomó többségben. Ennek háttere összetett: a vidéki és kevésbé fejlett régiókban élőknek kevesebb lehetőségük nyílik a továbbtanulásra, ráadásul a konzervatívabb családokban nem engedik a lányokat sem iskolába, sem dolgozni. Ez a szemlélet a nagyobb városokban, mint például Isztambul és Izmir, átalakulóban van. Anatóliában azonban kedvezőtlenebb képet kapunk, a munkanélküli és iskolázatlan fiatal nők száma 2,5 millió, míg a fiatal férfiaké 1,2 millió.

İlber Ortaylı török történész erősen bírálja az egyetemek számát és színvonalát. Véleménye szerint a városi egyetemek nagy száma még nem jelent jó minőséget is, idézi a történészt a Bugün török napilap, aki szerint a főiskolák szolgáltatása siralmas, hiszen hiányoznak a kutató szakok és a könyvtárak.

Idézve a történésztől:

„Egy jó felsőoktatási intézménynek jó tanerővel kell rendelkeznie (…) A törököknek nincs érzéke ahhoz, hogy hogyan kellene egy egyetemnek működnie. Bárcsak ne működne minden egyetem. Mindegyik egyetemen tudsz képesítést szerezni, de nem minden embert tudsz a felsőoktatásba bejuttatni. Senkinek nincs joga a helyeket olyan egyetemi tehetségnek vélt személyeknek adni, akik amúgy nem valók oda. Egy műszaki képzés például sokkal fontosabb. De mindenki jogász, orvos vagy köztisztviselő akar lenni (…) Sok tehetséges gyermek van ebben az országban, aki egyetemi diplomához juthat. Ámbár csak kevesen fognak közülük munkához jutni. És ami még rosszabb, emiatt sok értelmiségi elszalasztja azt a lehetőséget, hogy egy egyszerűbb szakmában találja meg a boldogulást. Törökország ebből a szempontból egy szomorú jövő felé halad.”

És mi a helyzet Európában? Az európai országok sem kínálnak szebb jövőt a 15 és 24 éves fiatal munkavállalók számára. Az Európai Unióban az említett korosztály munkanélküliségi rátája a 2008-as krízist követően 16 százalékról 23 százalékra növekedett. Ahogy Törökországban a déli területek, úgy Európán belül is a déli országok adnak több okot az aggodalomra.

Habár Hollandiában a fiatalok foglalkoztatottsága a krízis kirobbanása óta csökkent, mégis 62 százalékon áll, és a fiatalok munkanélkülisége 11 százalék. Németországban kedvezőtlenebb a kép, ott a fiatal lakosság csupán 47 százalékának van állása, és a munkanélküliek aránya 8 százalék, Svédországhoz hasonlóan. A probléma ettől súlyosabb Dél-, Közép-, valamint Kelet-Európában. Franciaország 30 százalékos foglalkoztatottsággal küzd, Spanyolország és Olaszország pedig megkongatta a vészharangot. Utóbbiban a fiatal munkanélküliek aránya hihetetlenül gyorsan 21 százalékról 40 százalékra ugrott. Nem jobb a helyzet a görögöknél és a portugáloknál sem, 58 százaléka a fiataloknak munkanélküli, és csupán 12 százalékuk rendelkezik valamilyen munkával.

Forrás: Deutsch Türkische Nachrichten

Fordította: Korom Alexandra

2014-11-21
Korom Alexandra / Türkinfo