Szeldzsuk dzsámik

Délkelet-Anatóliában három olyan dzsámit ismerünk, amely az iráni Nagy-Szeldzsuk építészettel hozható összefüggésbe. Az egyik legismertebb példa a diyarbakıri Ulu dzsámi. Az épület gyakorlatilag a damaszkuszi Umajjád-mecset másolata; nagy középső udvar köré rendezett, az évszázadok során többszörös átalakításon átment együttes. Felirata szerint 1091-92-ben épült. A másik két, e típusba tartozó dzsámi: Siirt Ulu dzsámi (1129), illetve Bitlis Ulu dzsámi (1150).

Az anatóliai szeldzsuk dzsámi építészet kiemelkedő példája a konyai Ala ad-Din dzsámi. Az építkezés 1156-ban kezdődött meg, majd I. Alaeddin Keykubad szultán uralkodása idején fejeződött be 1220-ban. A többszörös átalakításon átesett épület meglehetősen összetett képet mutat. Magva a mihráb előtt kupolás tér, tőle keletre és nyugatra lapos tetős, osztott terek. A nyitott udvaron, az északi homlokzat előtt két kümbed áll. Az udvar északi és nyugati falán feliratok láthatóak a négy szeldzsuk szultán és a damaszkuszi származású építész nevének említésével. A csempe díszítésű mihráb az első volt Anatóliában.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu