Száznyolcvan éve született Orbán Balázs

Húszéves sem volt, amikor tanulmányait megszakítva közel-keleti utazásra indult: bejárta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, Arábiát és a Balkán egy részét. Tapasztalatait 1861-ben Utazás Keleten című hatkötetes munkájában örökítette meg.

Athénban értesült a magyar szabadságharc kitöréséről. Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de időközben Világosnál a magyar csapatok letették a fegyvert. Az osztrákok kikérési kérelme elől előbb Törökországba majd Londonba menekül, ahol rendszeres látogatója a British Múzeumnak és a különböző könyvtáraknak. Jersey, majd Guernesey szigetére való költözésekor ismerkedett össze Victor Hugóval, akinek fiától sajátította el a fényképezés alapjait.

1859 végén, a politikai enyhülést kihasználva hazatért, Udvarhelyen és Kolozsváron vállalt tisztségeket. 1868-tól Pesten, visszavonultságban élt. Hazatérése után hatalmas vállalkozásba kezdett, 1862 és 1868 között gyalog, szekéren és lóháton bejárta Székelyföldet, útja során több mint ötszáz faluban fordult meg. Tapasztalatait Székelyföld leírása címmel egy hatkötetes műben jelentette meg. Itt említendő meg az 1889-ben kiadott, korábbi tízéves kutatás alapján megírt Torda város és környéke című munkája is.

Történelemfelfogásában a hun-székely leszármazási elmélet játssza a főszerepet. 1871-ben függetlenségpárti képviselő, 1887-ben az MTA levelező tagjává választotta. Az évek alatt felhalmozott vagyonát a székelykeresztúri gimnáziumnak adományozta. Az összegről csak annyit mondott, találta és jobb helyen nem is lehetne, mint az anyagi gondokkal küszködő iskolánál. 1890. április 19-én halt meg Budapesten. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el. A sírjához vezető utat hét székelykapun át közelíthető meg. Nyughelyét két kopjafa díszíti.

figyelo.ro