Side, ókori város számos történelmi emlékkel – bevezető

Side Antalya és Alanya között félúton helyezkedik el. Nemcsak népszerű üdülőhely a mediterrán régióban, de egy jó állapotban megmaradt csodás ókori város is. Az ókorban itt is virágzott a rabszolga-kereskedelem, amely nagyban hozzájárult a település meggazdagodásához és erejéhez.

A város ismertetését egy kis történelmi adalékkal kezdjük.

Sidét az i.e. 7. században görög telepesek alapították Anatólia északnyugati részén. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően – mivel természetes kikötője is volt – hamarosan az egyik legfontosabb település lett Pamphüliában, és kereskedelmi állomás a régióban. Az i.e. 6. században a lüdiaiak, majd később a perzsák fennhatósága alá került.

I.e. 333-ban Nagy Sándor ellenőrzése alá került a város, és – mielőtt megkezdte volna nagy utazását kelet felé – egy kis helyőrséget hozott itt létre. Ekkor kerültek kapcsolatba a város lakói a hellenisztikus kultúrával. Nagy Sándor halála után „Egyiptom királya”, I. Ptolemaiosz Szótér uralkodott a területen i.e. 282-ig, amikor is a szeleukidák foglalták el a területet. Side ebben az időszakban Pamphülia fontos kulturális központja volt.

I.e. 190-ben Rodosz része lett, melyet Róma és Pergamon is támogatott. Az i.e. 188-ban kötött apameai békeszerződés értelmében Pamphülia a pergamoni királyság része lett. A pergamoni király, II. Attalosz ebben az időben építtette Attalia (a mai Antalya) új kikötőjét.

I.e. 188-67 között Side szabad város volt, saját vert pénzzel rendelkezett, melyen Niké istennő és egy babérkoszorú volt látható. Az i.e. 1. században a kilikiai kalózok katonai bázisa és a rabszolga-kereskedelem központja lett. I.e. 67-ben Publius Servilius Vatia Isauricus római konzul seregei legyőzték a kalózokat és a város Pompei fennhatósága alá került.

I.e. 25-ben Augusztusz római császár megreformálta a közigazgatást és Galatia tartomány részévé tette. Ekkor már nemcsak rabszolga-kereskedelem folyt itt, hanem olívaolaj-eladással is foglalkoztak. A Sidében ma is látható épületmaradványok ebből a korból származnak.

Az i.sz. 4. században Side hanyatlásnak indult. A Torosz-hegységben élő helyi törzsek inváziót indítottak a város ellen, de még a hatalmas városfalak sem tudták megakadályozni betörésüket. Az 5. és a 6. században Side a Pamphüliai püspök székhely lett. A 7. században egy arab flotta támadta meg, és miután elfoglalták, fel is égették a város nagy részét. A 10. századra Side szinte teljesen elnéptelenedett, a maradék ember a 12. században hagyta el otthonát, hogy átköltözzön Antalyába. Ettől kezdve Side megmaradt részeit csak „régi Antalya”-ként emlegették.

A szeldzsukok és az oszmánok uralma alatt Sidében nem élt senki. 1895-ben Krétáról érkeztek ide török menekültek, akik letelepedtek a romok között. Az ő kis közösségükből alakult ki Selimiye városa.

Napjainkban Side népszerű üdülőhely a török riviérán, ugyanakkor sikerült megtartania néhány évtizeddel ezelőtti kisvárosi varázsát is.

Sidét azoknak a nyaralóknak ajánljuk, akik nem a hajnalig tartó szórakozás miatt utaznak Törökországba, hanem azért, hogy közelebbről is megcsodálhassák az ókori időkből származó emlékeket. Ezenkívül az időjárás is sokkal kedvezőbb itt, mint Alanyában, mert Side a Torosz-hegységtől távolabb helyezkedik el, így alacsonyabb a páratartalom.

A következő részben rátérünk Side történelmi emlékeinek ismertetésére. Reméljük ez a kis „történelem óra” nem vette el senki kedvét, és legközelebb is velünk tartanak!

Forrás: turkisharcheonews.net

Kollár Kata – Türkinfo