Az úgynevezett „yaprak sarma” Anatóliában, a Közel-Keleten, a Balkánon, és Közép-Európában is jelen van a helyi gasztronómiában. Az étel lényege, hogy darált hús, rizs és apróra vágott diófélék keverékét szőlőlevelekbe tekerik.
A sarma már az oszmán időkben is része volt a helyi konyhának, valószínűleg a Közel-Keletről származik. A fogás a Balkánt is meghódította, és Közép-Európa bizonyos területeire is eljutott.
Számos lehetséges elkészítési módját ismerik ennek az ételnek. A húsmentes változata például (az ún. „zeytinyağlı sarma”) rendkívül népszerű a földközi- és az égei-tengeri régiókban, hidegen és melegen egyaránt. Ugyanakkor Közép-Anatóliában és Törökország keleti tartományaiban a húsos-paradicsomszószos verziót részesítik előnyben.
Göynükben a helyiek még tovább mentek, és egészen egyedi módon újították meg a jól ismert fogást: a számos népszerű török étel elkészítéséhez használt agyagedényben, az ún. güveçben kezdték el készíteni. Az edényt általában húsos-zöldséges egytálételekhez használják, de a „yaprak sarma”-nak is igazán kellemes földes aromát kölcsönöz, és ettől válik még ínycsiklandóbbá!
A göynüki „sarma güveçben” általában sütőben készül és paradicsomszószt kínálnak hozzá. Az elkészítés első lépése, hogy a szőlőleveket megtisztítják, majd beáztatják. A töltelékhez megfőzik a rizst, majd összekeverik darált hússal, hagymával, fenyőmaggal és fűszernövényekkel, ez lehet petrezselyem, szárított menta vagy kapor. Később hozzáadják a fűszereket is: fahéjat, köményt, fekete borsot és édes piros paprikát. Ezután az elkészült töltelék a szőlőlevelekbe kerül, és feltekerik. Még a sütés előtt a güveçbe olajat öntenek, hogy megakadályozzák a sarma odaégését. Majd a megtöltött és feltekert szőlőleveleket óvatosan belehelyezik az edénybe, ezután lassan hozzáadják a forró vizet. Az edényt lezárják, és lassú tűzön főzik. Az elkészült fogást fokhagymás-joghurtos szósszal tálalják.
Forrás: Daily Sabah
Fordította: Csehi Anna – Türkinfo