Ha Isztambulban járunk, akkor vannak olyan helyek, amiket nem lehet kihagyni. Egyik ilyen a Fedett Bazár. Másik pedig a Fűszer bazár.
De a Fűszer bazárban nemcsak fűszereket árulnak. Hanem minden olyat, ami illatozik: fűszer, tea–kávé, parfüm, hal, és sajt!
Törökországban a sajt alapvetően fehér (pontosabban tejszínű). De azért a biztonság kedvéért a sajtot fehér sajt-nak hívják. Ő a SAJT. Csupa nagy betűkkel. Ő az alap, ő az etalon. És ő… nos őt mindjárt meg fogjuk enni…
Törökül a sajt peynir. A fehér sajt pedig beyaz peynir lesz. Őt hívják görögül feta-nak. De mivel ő a sajtok etalonja, egész egyszerűen csak sajtnak (peynir) hívják. Ha egy receptet látunk, egy pogácsát (poğaça) veszünk, vagy egy börek-et, vagy bármi mást, ami sajtos, akkor abban biztosan a fehér sajt van.
Viszont a fehér sajt közel sem egy fajta sajtot jelent. Hanem egy kategóriát. Egy olyan sajtot, amit mindenki (pontosabban minden gyártó) úgy csinál, ahogy neki jól esik.
Alapvetően ő egy lágy, sós sajt, ami tehén tejből készül. De mindhárom tulajdonság opcionálisan változhat.
Van olyan puha sajt is, amivel tányért lehet törni. Meg akár asztalt is. Meg olyan is, ami annyira lágy, hogy csak azért nem lehet kenyérre kenni, mert átfolyik rajta.
Ugyan így változik az is, hogy mennyire sós (sótlan: tuzsuz – kicsit sós: az tuzlu – sós: tuzlu), vagy mi is volt az anyaállat (tehén: inek – kecske: keçi – juh: koyun).
Mivel pedig a paraméterek ennyire változatosak, minden árus többféle fehér sajtot tart a pultjánál. Akár 10-12 változatot is.
A legjobb, hogy minden esetben meg lehet kóstolni (tadı denebilir miyim?). Így azért végül nem veszünk zsákbamacskát. Pontosabban zsákbatehenet. És egy rövid kikísérletezgetéssel megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelőt.