Reménykeltő gesztusok, megoldatlan kérdések – az isztambuli béketárgyalás eredményei

Biztató eredményt hozott a keddi orosz-ukrán béketárgyalás Isztambulban, miután a megbeszélések korábbi fordulói nem hoztak érdemi előrelépést. Oroszország megígérte, hogy jelentősen csökkenti katonai jelenlétét Kijev és Csernyihiv környékén, és nem ellenzi, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ukrajna ezért „cserébe” elfogadja a NATO-semleges státuszt, nem törekszik tömegpusztító fegyverek beszerzésére. Kijev ugyanakkor biztonsági garanciákat kért egyes országoktól, ha megkapja, az a NATO működéséhez hasonló védelmet nyújtana számára.

A keddi isztambuli béketárgyalások közvetlen gyakorlati hatása, hogy Ukrajna egyes részein, kiváltképp a főváros Kijev és Csernyihiv közelében Oroszország jelentősen csökkenti katonai tevékenységét – jelentette be a keddi isztambuli béketárgyalást követően Alekszandr Fomin orosz védelmi minisztehelyettes. Hozzáfűzte, a műveletek visszaszorítása mellett „a bizalomépítés, a tárgyalások további feltételeinek megteremtése, valamint a végső cél, azaz a békeszerződés elfogadásának és aláírásának érdekében” döntöttek.

Az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint a közel négy órás megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt nyilatkozták, vállalják a semleges státuszt, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe Kijev az észak-atlanti szerződés 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat kért, ami azt jelenti, hogy ha Oroszország támadást intézne Ukrajna ellen, egyes országok védelmet nyújtanának számára, hasonlóan a NATO működéséhez.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó lehetséges garanciavállalóként Nagy-Britanniát, Kínát, az Egyesült Államokat, Törökországot, Franciaországot, Kanadát, Olaszországot, Lengyelországot és Izraelt nevezte meg.
Mint mondta, ezt a fajta védelmi konstrukciót népszavazással és a garanciavállaló államok parlamentjeinek közreműködésével biztosítanák az ország számára. Az orosz főtárgyaló a média képviselőivel pedig közölte, hogy Oroszország is szerepelne a garanciavállalók között. Vlagyimir Medinszkij elmondta, Kijev vállalta azt is, hogy nem törekszik tömegpusztító fegyverek, köztük atomfegyverek beszerzésére, Oroszország cserébe nem ellenzi, hogy Ukrajna egy napon csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Nem vezettek ugyanakkor érdemi eredményre a tárgyalások a Krím és a donbasszi területek kérdésében. Medinszkij szerint Ukrajna felajánlotta, nem alkalmaz katonai erőt annak érdekében, hogy ellenőrzése alá vonja a szakadár keleti régiókat, ám Kijev végül arról nem nyilatkozott, hogy lemond-e a Moszkva által már szuverén államoknak tekintett donyecki és a luganszki „népköztársaságokra” vonatkozó területi igényéről.

Ami a Krímet illeti, Oroszország leszögezte, hogy a félszigetet saját területének részeként kezeli, és azt szeretné, ha Kijev ekként ismerné el.
A török hírügynökség szerint ukrán részről Podoljak azt nyilatkozta, a tárgyaláson felajánlották, hogy egyértelműen rögzítsék a felek szándékát, hogy a Krím ügyét 15 éven belül kizárólag kétoldalú (orosz–ukrán) tárgyalások útján – és semmiképpen nem katonai eszközökkel – rendezik.

Az ukrán delegáció a béketárgyalás után a sajtó számára is világossá tette, hogy Kijev érvényesíteni fogja szuverenitását a teljes terület felett, amellyel Ukrajna rendelkezett, akkor amikor 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, és kijelentették, hogy ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumra.

Medinszkij ennek ellenére konstruktívnak nevezte az isztambuli találkozót. Szerinte az ukrán fél egy „átfogó álláspontot” mutatott be, amelyet, amelyet bele kell foglalni a békeszerződésbe. Az orosz delegáció vezetője azt mondta, hogy az orosz és az ukrán elnökök találkozóját akkor lehet megtartani, amikor a háborús felek tárgyalói és külügyminiszterei által kidolgozott békeszerződés tervezete készen áll és azt jóvá is hagyják.

Forrás: hirado.hu