Pilav Sohbet: Szulejmán napjainkban is szupersztár

Hagyományteremtésre törekvő, második alkalommal megrendezett beszélgetésünk témája Szulejmán, a történelmi személy és a nagy sikerrel vetített sorozat hőse, a szerelmes uralkodó.

Az Oszmán Birodalom történelmének egyik legdicsőbb szultánja, költő, államférfi, ugyanakkor elismert költő – ki volt Nagy Szulejmán, vagy ahogy a törökök nevezik, Kanunî Sultan Süleyman, a Törvényhozó?

Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője, a beszélgetés moderátora röviden vázolta a történelmi hátteret. Szulejmán neve elválaszthatatlanul összefonódik a birodalom felemelkedésével és tündöklésével, de Kanunî Süleymanról mint államférfiről és mint magánemberről beszélve  a történelmi tények alapján meglehetősen ellentmondásos személyiség képe sejlik fel. Utódait kivégeztető kegyetlen uralkodó, ugyanakkor érzékeny költő, szerelemtől ellágyuló férfi… Ki is volt ő valójában, ehhez képest hogyan mutatja be a számos országban nagy sikerrel vetített sorozat?

Mennyire hiteles a film a valósághoz képest? Mi láncolja oda a nézők ezreit nap mint nap a TV elé?

És főleg: mi, magyarok, miképp lelkesedhetünk ennyire országunk meghódítójáért, a kegyetlen ellenségért, aki szétverte államunkat, és akinek nevéhez országunk hanyatlása fűződik?

Sudár Balázs történész történelmi áttekintést nyújtott a korról, az Oszmán Birodalom felemelkedésének körülményeiről és Szulejmán szerepéről – ami megint csak bonyolultabb, mint ahogyan első megközelítésre látszik.

Megtudhattuk, mi a különbség az oszmán és török fogalmak között, és fény derült arra is, miért is volt ilyen fontos Szulejmánnak a magyarországi hadjárat. Rövid kultúrtörténeti áttekintést is kaptunk, amiből megtudtuk, hogy a költészet milyen fontos szerepet játszott a történelem e szakaszában a Birodalomban, és hogy Szulejmán valóban nagyon jó költő volt.

Bernvalner Anita, aki a sorozatot magyarra fordítja, elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a „törökök egy másik sorozatot néznek”. A nem törökök számára ugyanis hiányzik a kulturális-történelmi kontextus, így sok minden elsikkad. A fordító dilemmája ilyenkor az, mely szavakat hagyja meg eredeti nyelven, amire nincs megfelelő magyar szó, így lefordíthatatlan, pl. fatva. Megfelelő háttértudás nélkül viszont a néző nem érti, miről is van szó.

Meglepő, de sorozat fogadtatása Törökországban is eltérő volt. A jelenleg egyre erősödő oszmán nosztalgia hívei főleg azt kifogásolják, hogy a sorozatban a hangsúly a háremben zajló intrikákra tevődik főleg, és a szerelmes szultánra. A törvényhozó és a hadvezér kevéssé mutatkozik meg.

Amint az előadások interaktív beszélgetésbe fordultak, nyilvánvalóvá vált, hogy Szulejmán a mai napig rabul ejti a női szíveket. A történelmi hitelesség vitathatatlanul nem a film legfőbb erénye, de ez nem is számít: a sorozat kedvelői kiállnak amellett, hogy sokat lehet tanulni az adott korról, a kultúráról és a szokásokról, nem is beszélve a gyönyörű ruhákról és a „történelmi díszletről”. Ezért vagy azért, sikere töretlen, a folytatásban pedig Kösem szultána kalandjai jönnek majd…

A mini „előadások” után kibontakozó beszélgetés egyébként nagyon interaktív volt, a Pilav Sohbet-ek szellemében zajlott, és jó volt látni, hogy megtöltöttük a Kossuth Klub termét.

A beszélgetés végén ezúttal remek bulgur piláfot majszolhattunk az esemény szponzora, a Sun&Fun utazási iroda által.

A nyári szünet után rendezvénysorozatunk újabb izgalmas témákkal várja majd az érdeklődőket, szeptembertől havonta új Pilav Sohbettel jelentkezünk!

Kertész Erika – Türkinfo