Ne siessen, ha jó kávét akar

Minden zárva volt. Az Alpok felől lerohanó őszi szél befurakodott a kabátom alá, vízszintesen repdestek az apró, szúrós esőcseppek. Bécs a rosszabbik arcát mutatta – inkább behúztam a nyakam, a járdát néztem magam előtt a szürke esőfelhők helyett.

Akkor költöztem az Altmannsdorfer Strasse sarkára. Már a céges melóskabát volt rajtam – a vak is látta, melyik bútorüzletben dolgozom. Ugyanez a kabát még egy dolgot jelentett, osztrák szinten sokkal fontosabbat: Ich bin nur ein Gastarbeiter, vagyis külföldi vagyok, vendégmunkás a munkaerőpiac rosszabbik végéről.

Tovább