Idén ünnepli építésének 450. évfordulóját a budapesti Király fürdő. Az omladozó falak között valódi kincs rejlik, ám ahhoz, hogy ismét mindent beragyogjon, még jó pár évet kell várniuk a fürdőzőknek.
Nem éppen kellemes a látvány, amely a Fő utcában tárul elénk a Király fürdőhöz közeledve. Omladozó falak, hiányzó vakolat, kopott ablakkeretek – festett már jobban is a budapesti török fürdők legkisebb tagja. Nagyobb testvérei már mindannyian átestek a renováláson, így teljesen megújulva várja a fürdőzőket a Császár és a Rudas, a Rác viszont jogi csatározások miatt még mindig nem nyithatott ki. Ennek alapján előbb-utóbb a Királyra is sor kerül, jelen állás szerint inkább utóbb, de ne szaladjunk ennyire előre.
Ostrom alatt fürdőzni akartak
Az idén születésnapos fürdő építését a török hódoltság ideje alatt 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte el, majd utódja, Szokoli Musztafa fejezte be. Az oszmánok több fürdőt is építettek Budán, ám valamennyi a városfalon kívül helyezkedett el, így egy esetleges ostrom során a pasa és köre nem tudott volna fürdőzni. Erre kínált megoldást a Király megépítése, amelybe saját vízbázis híján a Lukács környékéről vörösfenyőből készült vezetékeken szállították a termálvizet.
Buda visszafoglalása után a gyógyfürdő a König (király) család birtokába került, innen a ma is ismert elnevezése. A korábbi barokk átépítések után az 1800-as években klasszicista épületszárnnyal is bővült a komplexum, a második világháborús pusztítás után pedig szocialista realista stílusban építették újjá. A fürdőt ezen stílusok együttese teszi ma is egyedivé, az 1950-es évekbeli utolsó teljes felújítás óta azonban folyamatosan romlik az állapota.
hirado.hu