A 10. századra Silivri fontos kereskedelmi központtá vált, főképp selyemmel, borokkal és mezőgazdasági terményekkel kereskedtek.
Silivri Isztambul tartomány európai oldalán fekvő körzete.
Az ókorban Selymbria vagy Selybria néven ismerték, a régészeti ásatások leletei szerint i. e. 3000 körül a trójaiakéhoz hasonló kultúrából származó nép lakta. I. e. 1200 körül trákok települtek ide. I. e. 750 és 550 között az iszthmoszi Megara város kolóniája volt. Később Bizánc fennhatósága alá került. Arcadius császár felesége, Aelia Eudoxia tiszteletére emeltette a szelümbriai várat, és a várost is átnevezte Eudixopolisszá, ám ez a név nem maradt fenn sokáig. 558-ban a hunok a terület többi településével együtt felégették a várost.
1344-ben Orhán oszmán szultán itt vette feleségül VI. János bizánci császár leányát, Helént. 1453-ban, nem sokkal Konstantinápoly elfoglalása után a város végképp oszmán kézre került. 1509-ben negyvenöt napig tartó földrengést jegyeztek fel Silivriben, a várost ezután II. Bajazid építtette újjá. Ezután a terület lassanként hanyatlani kezdett, elvesztette korábbi jelentőségét. Az első Balkán-háborúban bolgár kézre került, a második Balkán-háború során szerezték vissza. A török függetlenségi háborúban először görög, majd olasz fennhatóság alá került, 1922. november 1-jén azonban visszaadták a törököknek.
Forrás: Wikipédia
Kollár Kata – Türkinfo